„Az aorta (főverőér) tágulatának megrepedésekor 90 százalékos a halálozási arány. Korai diagnózissal és gyakorlott érsebészeti beavatkozással ez az arány 7,4 százalékra csökkenthető” – érzékeltette a probléma súlyosságát James Johnson, a runcorni Halton Közkórház sebész konzulense. A 65 és 74 év közötti férfiak 5 százalékában fordul elő hasi aorta-tágulat, ami viszonylag ritkán okoz az érintetteknek panaszokat, így a szűrővizsgálatokkal diagnosztizált esetekben időben megtörténhetne a megfelelő kezelés.
„A szűrővizsgálatok előnye azonban nem is olyan egyértelmű ebben az esetben” -mondta Johnson.
A szakember szerint a kórházak eltérő sebészeti halálozási arányokat mutatnak Angliában, azaz nem mindenhol egyforma sikerrel végzik el a beavatkozásokat. Ezen kívül a páciensek egy része nincs abban az állapotban, hogy náluk műtétre kerüljön sor, tekintve, hogy a betegség ritkán jelentkezik önmagában, többnyire egyéb megbetegedésekkel: magas vérnyomással, szívinfarktussal, agyvérzéssel, cukorbetegséggel együtt fordul elő.
„Figyelembe kell venni, hogy a kiszűrt betegek egy része magára marad a gondolattal, hogy van egy potenciálisan életveszélyes megbetegedése, amivel semmit sem tehetünk” – figyelmeztet Johnson.
Az 5,5 cm alatti értágulatok többnyire ritkán repednek meg, ebben az esetben műtétre nem kerülne sor, mert az túl nagy kockázattal járna, viszont szükség van a tágulat további ellenőrzésére, időszakosan ultrahangvizsgálatokat kell végezni. „Valószínűleg a betegek többségének elviselhetetlen lenne a tudat, hogy egy bármikor felrobbanó időzített bomba van a szervezetükben.” – vélte Johnson.
Ugyanakkor egy szűrővizsgálattal egyéb rendellenességek is megmutatkoznának, így a költséghatékonyság elemzésekor azt is számításba kell venni, hogy elkerülhetetlenek lesznek a további vizsgálatok. „Alapos felvilágosításban kell részesíteni minden megvizsgált pácienst, hogy a szűrővizsgálatok milyen hatással lehetnek elkövetkezendő éveikre, vagy fizikai jóllétükre.” – foglalta össze Johnson.
Stephen Brearly, a londoni Whipps Cross Kórház konzulens sebésze a nemzeti szűrőprogram szükségessége mellett érvelt. A szakember szerint a programmal évente 2000 ember életét lehetne megmenteni Angliában és Walesben. „Számos tudományos bizonyítékkal támasztotta alá a szűrővizsgálat hatékonyságát, például a Yorki Egyetem Felülvizsgáló Központja több mint 95 százalékos hatékonyságot jósol egy ilyen szűrőprogramnak” – mondta a szakember.
Az elmúlt években végzett négy angol, ausztrál és holland vizsgálat is az mutatja, hogy 63 és 83 százalék között van a szűrővizsgálatokra behívottak jelentkezési aránya. „A négy vizsgálat adatait alapul véve jelentősen csökkenne a halálozási arány ebben a megbetegedésben.” – véli Bearly. Ezekre az állításokra alapozva az Egyesült Királyság Nemzeti Szűrővizsgálati Bizottsága támogatta az aorta-tágulat szűrővizsgálatát.
„A szűrővizsgálatokról zajló vita eldőlt” -nyilatkozta Brearly. „Most már csak arra kell fókuszálni, hogy a szűrővizsgálatok amennyire csak lehet hatékonyak és eredményesek legyenek.”.
