Hatástalan és életveszélyes a vérdopping

A profi kerékpározás világszerte népszerű sportág, amelynek hírnevét azonban az utóbbi időben jelentősen megtépázták a különböző doppingbotrányok. Mostanában különösen sokat hallani az EPO nevű vérsejt-stimuláns hormonról, amit az Egyesült Államok Doppingellenes Ügynöksége (USADA) szerint a hétszeres Tour de France nyertes, Lance Armstrong alkalmazott a versenyein.

”Lehet, hogy a sportolók és orvosaik is meg vannak győződve róla, hogy az EPO növelheti a sportteljesítményt, azt azonban jó tudni, hogy eddig még egyetlen klinikai vizsgálat során sem sikerült bizonyítani a hatékonyságát” – nyilatkozta Adam Cohen, a holland Humán Gyógyszerkutatási Központ vezető kutatója.

Az azonban bizonyított, hogy az EPO sűrűbbé teszi a vért, és ezáltal növeli a vérrögök kialakulásának esélyeit. Ezek a vérrögök aztán a véráramba kerülve blokkolhatják a sejtek oxigénellátását, súlyosan károsítva ezzel egyes szerveket. Ha a vérrög véletlenül a szív vagy az agy közelébe kerül, akár halálos szívrohamot vagy agyvérzést is okozhat.

Az EPO-t általában vérszegénységben szenvedő betegek kezelésére használják, folyamatos orvosi megfigyelés mellett. Cohen professzor szerint a tudósok világszerte azért dolgoznak, hogy megakadályozzák, hogy a páciensek olyan szereket szedjenek, amelyek nem hatásosak, vagy súlyos mellékhatásaik lehetnek. ”Miért lenne hát más a helyzet a sportolók esetében? Bár a doppingolás szabályellenes, a versenyeken tapasztalható nyomás miatt a sportolók gyakran hajlandóak mindent kipróbálni azért, hogy jobbak legyenek, mint versenytársaik. Reméljük azonban, hogy ha a versenyzők és edzőik rájönnek, hogy vannak olyan szerek, amelyek akár ártalmasak is lehetnek, és amelyek hatékonyságára egyáltalán nincs bizonyíték, kétszer is meggondolják majd, hogy megéri-e csalni” – magyarázta Cohen professzor.

”Nagyon nagy szükség van arra, hogy ezeket az állítólag teljesítménynövelőket laboratóriumi kísérletek során is megvizsgálhassuk” – vélekedett a szakember. ”Ha kiderül, hogy hatástalanok, az nem csak a sportolók önérzetének helyreállításában segíthet, de az esetleges egészségügyi kockázatok csökkentésében is.”