Dr. Denise Faustman és munkatársai még 2001-ben számoltak be arról, hogy a tumor-nekrózis faktornak (TNF) nevezett jelátviteli molekula képes elpusztítani az inzulintermelő sejtekkel reagáló autoimmun T-sejteket. Az 1-es típusú cukorbetegség egy autoimmun hátterű folyamat, amelynek során a szervezet immunelemei a saját szövetek ellen (jelen esetben a hasnyálmirigy ellen) fordulnak. Ugyan a TNF magas szintje az emberi szervezetre toxikus, azonban a TNF mennyiségét növelni lehet a tuberkulózis elleni védőoltás, a BCG segítségével.
A modell korábban preklinikai vizsgálatokban, egérkísérletes körülmények között működőképesnek bizonyult. Most a PLOS ONE oldalain bemutatott 1-es fázisú vizsgálat is sikeresnek tűnik, olyannyira, hogy a kutatást támogató Iacocca Családi Alapítvány már a 2-es fázis kivitelezését sürgeti. A BCG serkentette TNF-termelés elpusztította az autoimmun folyamatban szerepet játszó T-sejteket, és helyreállította a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek működését. Az 1-es fázis volt hivatott eldönteni, hogy a kúra hatásos-e, a 2-es fázisra vár a feladat, hogy megmondja a hatékony adagolási módszert.
A BCG mintegy 90 éve van forgalomban, jelenleg a tuberkulózis elleni védőoltás mellett a húgyhólyagrák kezelésében is alapvető fontosságú. Jelen, kettősvak vizsgálatban hat régóta (átlagosan 15 éve) 1-es típusú cukorbetegségben szenvedőn tesztelték le a placebóval szemben. A hatást vérminták segítségével tesztelték, melyek egészséges egyénekből származó mintákhoz hasonlítottak. 10 héttel a kezelés megkezdése után a BCG-t kapó három betegből kettőnél az autoimmun T-sejtek nagyobb arányú pusztulását találták. A kezelés hatására a hasnyálmirigy működését jellemző C-peptid szintje is megnövekedett. Meglepő módon a placebós csoportban egy betegnél hasonló reakciót kaptak, azonban később kiderült, hogy ez a beteg Epstein-Barr vírusfertőzésnek volt kitéve, ami szintén serkenti a TNF elválasztását. Ugyanakkor a BCG nem váltott ki mellékhatásokat.
