Az elmúlt évtizedben ötven százalékkal nőtt a cukorbeteg várandós nők száma, arról azonban még kevés kutatás születetett, hogy ezen asszonyoknak miért csupán a negyede képes normál hüvelyi úton világra hozni gyermekét.
A szakemberek száz cukorbeteg és egészséges nő méhszöveteit vizsgálták meg a Liverpooli Női Kórházban. Úgy tapasztalták, hogy a diabéteszes nők méhösszehúzódásai az átlagosnál jóval gyengébbek voltak, aminek feltételezésük szerint az ő izomsejtjeikben található kalcium elégtelen mennyisége lehetett az oka.
A méhben található kalcium felelős a hatékony összehúzódásokért, ám ennek szintje a cukorbeteg anyák szervezetében jelentősen lecsökken. További vizsgálatokkal azt is megállapították, hogy esetükben az anyagot szállító csatornák száma a sejtmembránokban is alacsonyabb a megszokottnál. Ez a magyarázata annak, hogy ilyen esetekben jóval gyengébbek a szülő nők fájásai, még akkor is, ha a probléma orvoslására oxitocint kapnak. Ez okozza, hogy a cukorbeteg kismamák közül oly sokan fejezik be végül terhességüket császármetszéssel.
Az egyetem munkatársa, Sue Wray professzor így nyilatkozott: ”Nagy-Britanniában évente 35 ezer cukorbeteg kismamával találkozhatunk, akik egy része az úgynevezett terhességi diabéteszben szenved. Ezen nők több mint hatvan százalékánál van szükség a szüléskor császármetszésre, amely azonban növeli a fertőzések és az agyvérzés kockázatát. Eddig nem tudtuk, miért ilyen nehéz nekik a szülés, ám a felfedezéssel talán megállíthatjuk a császármetszések számának növekedését. Kutatásunk szerint a problémát az okozza, hogy nem kapnak az izomsejtek elegendő kalciumot. Ez és a csökkent izomtömeg együttesen okozza a cukorbeteg kismamák gyengébb méhösszehúzódásait. Későbbi vizsgálatok arra is választ adhatnak, hogyan lehet leállítani ezt a folyamatot.”
A tanulmány a Diabetologia című folyóiratban jelent meg.
