Gerinc ultrahang – a jövő diagnózisa

Share on facebook
Share on whatsapp
Share on email

Az újszülött babák gerincének ultrahangvizsgálatával számos olyan rendellenességre, akár neurológiai problémára, eltérésre is fény derülhet, melyek a terhesség során, valamint újszülött korban más vizsgálatokkal még nem kimutathatóak. Éppen ezért az időben elvégzett ultrahang szűrés kiemelkedően nagy szerepet játszik a korai diagnózis felállításában.

A gerinc ultrahangvizsgálatát az esetek többségében gyermekgyógyászok, neurológusok, valamint gyermeksebészek javaslatára, olykor pedig a szülők kérésére végzik 3 hónapos korig. Ezt követően a csigolyák hátsó ívének becsontosodása miatt ugyanis már csak jóval nehezebben kivitelezhető. Bár a 6. hónapig még megkísérelhető, diagnosztikus értékéből ekkorra már sokat veszít a vizsgálat.

A szűrés elvégzése abban az esetben javasolt, ha valamilyen oknál fogva felvetődik a gerinczáródási rendellenesség lehetősége. Ennek többféle jele lehet: behúzódás vagy éppen szokatlan előre domborodó terület a keresztcsont-farokcsont régióban, esetleg fokozott szőrnövekedés. Koraszülötteknél, valamint a szülés során agyvérzést szenvedett babáknál is ajánlott elvégezni a vizsgálatot, hiszen gyakran a koponyaűrben keletkezett vérzés leszáll a gerincvelő folyadékokon keresztül az alsóbb szakaszokra, amit sok esetben csak ultrahang segítségével lehet biztosan detektálni.

A vizsgálat semmilyen előkészületet nem igényel a szülők részéről. Fontos azonban, hogy nyugodt állapotban, megetetve érkezzen a baba, az sem baj, ha nem ébred fel. A babát hason, illetve lehetőség szerint inkább oldalt fektetve, teljesen levetkőztetve vizsgálják. A szülő tartja a lábát és a fejét, hogy ívben kicsit meghajoljon a háta, ezzel elősegítve a gerincbe való nagyobb belátást, a részletgazdagabb vizsgálatot és a pontosabb diagnózist. A vizsgálat során végig haladnak a teljes gerincen és a keresztcsonti régióban. Megnézik az anatómiai felépítést, magát a gerincvelőt, a folyadéktereket, a kilépő ideggyököket, illetve a környező csontos struktúrák szerkezetét is.

Bizonyos fokú zavarok csak ultrahanggal detektálhatóak ilyen korán. Azonban a csigolyatestek hátsó ívei idővel elcsontosodnak, s ez körülbelül 3 hónapos kor tájékán alakul ki. Ezáltal nagyon nagy a felelőssége a gyermekgyógyászoknak és gyermekneurológusoknak, hogy időben észleljék az esetleges eltéréseket.