Dr. Helmut K. Seitz, a Heidelbergi Egyetem orvosprofesszora és munkatársai azt vizsgálták, hogyan függ össze a vastagbélrák kialakulásának kockázata azzal az egyéni sebességgel, amellyel az egyes emberek acetaldehiddé alakítják az etanolt (alkoholt). A kutatók szerint azok az európai származásúak, akik az ADH1C1 génvariánst hordozzák, azoknál ez a folyamat különösen gyorsan zajlik.
„Az acetaldehid nagyon mérgező vegyület, amely megváltoztatja és károsítja a DNS-ünket” – mondta el Seitz. „Akik hordozzák a gyorsabb metabolizmusért felelős variánst, azok rövidebb idő alatt több acetaldehidet termelnek és ebből több kötődik a DNS-hez. Így megnő a vastagbélrák kockázata.”
Ennek alátámasztására a kutatók 173 vastagbélrákban szenvedő beteget vizsgáltak, a kontrollcsoportot 788 egészséges személy alkotta. Az eredmények alapján kiderült, hogy az ADH1C1 variánst hordozó nőknél és férfiaknál (akik a lakosság mintegy 20 százalékát alkotják) két-háromszorosára emelkedett a vastagbélrák kialakulásának kockázata, amennyiben napi 2 egység italnál többet fogyasztottak. Seitz így azt javasolja, hogy aki nem ismeri a genetikai háttarét, naponta ne igyon többet két egységnél.#img1#
Dr. Marc Galanter, a New York Egyetem Langone Egészségügyi Központ/Bellevue alkohol- és szerfüggőségi osztályának vezetője szerint ez a gyakori alkoholfogyasztás újabb negatív következménye, a májbetegségek, szívbetegségek után. Ez a kutatás megmutatja, kik a leginkább sérülékenyek a krónikus alkoholizmus hatásaival szemben.
A tanulmány az Alcoholism: Clinical and Experimental Research folyóirat márciusi számában jelent meg, online december 19 óta olvasható.
