A tervek szerint egy évtized múlva már lehetséges lesz mesterséges körülmények között növesztett szív felhasználása szervátültetés céljára, de több szerv, például hólyag és légcső esetén is folynak vizsgálatok. A biomérnökök az őssejtek speciális fajtáját használták, melyek fejlődését különböző technikák segítségével serkenthetik. Az egyik egy során egy állványzatot alkalmaznak, ami a végleges alak elnyeréséhez orientálja a sejteket – például fülkagyló esetén egy porcot utánzó mintát használnak. Azonban szív esetén más körülmények szükségesek, tekintve hogy itt kollagénre és speciális fehérjékre van szükség.
Az első sikeres próbálkozás 1996-ban történt, amikor az Észak-Karolina Egyetem munkatársai húgyhólyagot hoztak létre, amit aztán be is lehetett ültetni egy betegbe, de történtek ilyesfajta próbálkozások légcsővel, orral, húgyvezetékkel, könnymirigyekkel, és erekkel is. Az őssejteket leggyakrabban csontvelőből, vagy zsírsejtekből nyerik, de sok más technika is létezik, és a kívánt elköteleződést kémiai kezeléssel érik el. Az állvány segíti a szervet a végleges alak felvételében.
Mindazonáltal a szív esetén számos nehézség merül fel – például a sikertelenség a beteg halálát vonja maga után. Emellett a szív szerkezete jóval összetettebb, mind a fülkagylóé, vagy az orré, hiszen a pumpafunkció mellett fontos az ellátó erek kialakulása, az elektromos jel vezetésének készsége. Így egyelőre még csak a részleges átültetés merül fel: a spanyol kutatók idén először tervezik alkalmazni a technika segítségével növesztett koszorúereket.
