Egy egyszerű kérdőív segíthet a petefészekrák korai felismerésében

Share on facebook
Share on whatsapp
Share on email

A kutatás elsőként értékelte ki járóbeteg rendelés keretében, normál kockázatú nők körében a petefészekrák-szűrő eszközt. Az eredményekről online jelent meg összefoglaló az Open Journal of Obstetrics and Gynecology oldalán.

A korai felismerés a rákból való felgyógyulás kulcsa, ebben az esetben a gyógyulási arány 70-90 százalék. Sajnos azonban a betegek több mint 70 százalékánál már csak előrehaladott állapotban derül fény a daganatra, és ekkor túlélési esélyük már csak 20-30 százalékos. A kutatók számos tünetekkel kapcsolatos kérdőívet tekintettek át. Néhány hétig alakítgatták a tartalmát, és egy három kérdésből álló változat bizonyult a leghatékonyabbnak. A következő tünetekre kérdeztek rá, amelyeket már korábban is a betegség lehetséges előjeleinek tekintettek: hasi és/vagy kismedencei fájdalom, étkezés közben hamar fellépő teltségérzet és/vagy étkezési képtelenség, felfújódás és/vagy a haskörfogat növekedése. A tünetek gyakoriságát is jelezni kellett, illetve, hogy mennyi ideje állnak fenn.

”A kismedencei fájdalom és a felfújódás petefészekrák jele is lehet, de más betegségek is okozhatják. Legfontosabb behatárolni azt, hogy az adott pillanatban is tapasztalja-e a beteg, nemrég jelentkezett-e először, vagy gyakran ismétlődik-e” – magyarázta a kutatás vezetője, M. Robyn Andersen. Korábbi munkájuk során kiderítették, hogy a korai stádiumban levő nők 60, a betegség előrehaladottabb állapotában levőknek pedig a 80 százaléka élt át olyan tüneteket, melyek egy bizonyos rendszer szerint jelentkeztek a diagnózis időpontjában. ”A gyakori, folyamatosan fennálló vagy újonnan jelentkező problémákat tapasztaló nőknek fel kell keresni orvosukat, mert lehet, hogy további vizsgálatok szükségesek, például a CA-125 tumormarker megállapítása vérből, vagy ultrahang. Nemrég végzett kutatások kimutatták, hogy a tünetektől szenvedő nők közül minden 140. rákos lehet. Ha nem hagyják annyiban panaszaikat, akkor idejekorán felismerhető, és így sikeresebben kezelhető a betegség.”

A kutatásban 1200 nő vett részt a 40-87 éves korosztályból, akik a Seattle-i Női Klinikát keresték fel. Több mint felük jelezte, hogy már túl van a változókoron, 90 százalékuk az europid rasszból került ki. Felerészben valamilyen problémával keresték fel orvosukat, illetve kezelésre jártak vissza. A többiek rutinvizsgálatok céljából érkeztek. A megkérdezettek 5 százalékánál derült ki pozitivitás, így további vizsgálatokat kellett elvégezni náluk. Ez 60 nőt jelentett, akik közül egynél meg is állapították nem sokkal később a daganatot. A negatív teszteredménnyel rendelkező 95 százaléknál a nyomonkövetés egy éve alatt egynél sem alakult ki a betegség, ami alátámasztja a vizsgálati módszer pontosságát.

”Amíg nem sikerül jobb biomarkereket találni, addig a legígéretesebbnek a tünetekkel kapcsolatos információk összegyűjtése látszik. A lényeg az, hogy ez a szűrővizsgálat egyszerűen használható a járóbeteg-ellátás során, a betegek és orvosok is elfogadják, továbbá minimális hibaszázalékkal azonosítja be a veszélyeztetett populációt” – tette hozzá Andersen.