A szexuális aktivitás fontos az életünk során mind az akut vagy krónikus betegségeket követően, de nincs elegendő ismeretanyag a szívrohamot követő szexuális és házasélettel kapcsolatban. A betegek több mint 50 %-a arról számol be, hogy csökkent a nemi aktivitásuk és az elégedettségük a szívrohamot követően.
A legfontosabb oka ennek a félelem attól, hogy az aktus újabb rohamot indukál, emiatt pedig stressz nehezíti a szexuális életet. „A tanácsadás során bátorítani kell a betegeket a fizikai aktivitásra, és arra, hogy ne tartózkodjanak a házasélettől. A szakápolók azonban gyakran elhanyagolják ezt a feladatukat, a területen több ismeretanyag is szükséges, mind az elsődleges és másodlagos tanácsok és gyakorlati tippek esetében.” – mondta Bengt Fridlund professzor a jönköpingi Egészségtudományi Karról.
Ennek megfelelően az európai keringési betegek ápolását kutató csoport (UNITE) az Európai Kardiológiai Társaságon belül szoros együttműködésben az Egészségtudományi Karral ez év óta tekinti ezt központi kérdésnek. A csoport felmérést végzett Európában a szívbeteggek foglalkozó nővérek szexuális informáltságáról, tanácsadási szokásairól és a betegekhez való hozzáállásáról.
A SAMMI kutatócsoport a Vaxjö Egyetem Egészségtudományi Karáról egész országra kiterjedő felmérést végez éppen, mely a betegek és partnereik szexuális életét és a házasság működését vizsgálja az első szívroham előtti és utáni időszakban egyaránt.
A CONCORDES kutatócsoport, mely a Linköpingi és Kalmar Egyetem Egészségtudományi Karával működik együtt, az UNITE-hoz hasonló vizsgálatot végzett Svédország három délkeleti megyéjében, hogy felmérje, miként állnak hozzá a szívbetegekkel foglalkozó szakemberek a betegek szexuális és házaséletének kérdéseihez. A kutatást kiterjesztik majd a betegekre és partnereikre is.
