Diéta a súlyos epilepsziás betegeknek

Az Epilepsia című szaklap februári kiadásában megjelent munka az első, mely a diéta terápiában betöltött szerepét, valamint annak hosszabb távú hatásait vizsgálja.

Úgy gondolják, hogy a ketogén diéta – mely nagy mennyiségű zsírból, és kevés szénhidrátból áll – olyan biokémiai változásokat eredményez, ami megszakítja a rohamokat előidéző agyi szabályozási köröket. Az eljárást újszülöttkori izommerevségben, és olyan epilepsziás gyermekek esetén alkalmazzák, amikor a szokásos gyógyszerek nem hatnak. Azonban a kezeléssel szemben rövid távon számos szövődmény merült fel: növelheti a koleszterinszintet, lassíthatja fejlődést, és ritka esetekben vesekövekhez vezethet.

„Ezen ideiglenes mellékhatások ellenére szerintünk a ketogén étrend hosszabb távon biztonságosnak tekinthető” – állítja Dr. Eric Kossoff, a Hopkins ketogén programjának igazgatója.

A vizsgálat során 101, 2 és 26 év közötti beteget tanulmányoztak, akiknél 16 hónap és 8 év közötti időtartamban alkalmazták a ketogén étrendet 1993 és 2008 között. A betegek már legalább 8 hónapja, de van, aki 14 éve nem tartja a diétát. A betegek 80 százaléka rohammentes lett, illetve kevesebb rohamról számolt be a megelőző időszakhoz képest. Legtöbbjük állapotában a diéta elhagyása ellenére sem állt be rosszabbodás.

A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy elképzelhető, hogy egyes hatások csak évtizedek múlva jelentkezhetnek, de mivel a betegek között voltak olyanok, akik legalább tíz éve abbahagyták a diétát, valószínűvé teszi, hogy nincsenek hosszabbtávú mellékhatások. Senki nem számolt be szív- és érrendszeri betegségekről (szívinfarktus, szívnagyobbodás, érelmeszesedés). Mindössze egy betegnél tapasztaltak magas vérnyomást, két betegnél alakult ki vesekő – ez azonban megfelelhet a ketogén étrenddel nem találkozott populációban tapasztalt aránynak. Vese- és májfunkciós tesztet 25 esetben végeztek, ebből egy sem bizonyult kórosnak. Koleszterinszint a diéta alatt igaz, hogy emelkedik, azonban az abbahagyást követően legtöbb esetben visszatért a normális szintre.

Az egészséges várható testmagassághoz képest ugyan volt minimális elmaradás, azonban a testsúly normálisnak volt mondható. A legnagyobb veszély talán a gyermekek további étrendi hozzáállása lehetne, azonban a diéta abbahagyását követően csak a betegek mintegy nyolc százaléka részesítette előnyben a zsíros ételeket.