‘Sajnos túl bonyolult lenne a természetes kékalgákat cryptophycin-termelésre fogni’ – mondta a kutatócsoportot vezető David H. Sherman professzor. A vegyület azonban feltehetőleg olyan hatásos daganatellenes-szer lehet, hogy érdemes próbálkozni a szintetikus előállításával- még ha az nagyon bonyolult és drága is.
Sherman csapata részletesen elemezte a vegyület képződésének menetét, és megtalálták azt a pontot, ami a legkritikusabb az előállítás szempontjából Ez a lépés a szintézis végén az ún. epoxid-rész kapcsolódása a már majdnem kész molekulához. (Az epoxid elengedhetetlen a daganatellenes hatáshoz). Az epoxid csoport kétféle formában, alfa és béta konfigurációban kapcsolódhat a vegyülethez. A béta változat a hatékony molekula- azonban éppen ezt az utolsó lépést nem tudta megtenni idáig egyetlen kutatócsoport sem.
Sherman munkacsoportja a kékalgából származó enzimek és gének segítségével az eddig módszerektől teljesen eltérő rendszert állított fel a cryptophycin mesterséges előállítására. A módszer kulcsa a citokróm P450 nevű enzim beállítása volt, mert mindig ez az enzim indítja el az epoxid béta-szintézisének folyamatát.
Sherman szerint eredményeik alapján nemsokára megindulhat a mellékhatások nélküli, emberi felhasználásra szánt gyógyszer kifejlesztése valamint annak klinikai kipróbálása. ‘Kutatási folyamatunk végig izgalmas volt, mert nemcsak egy érdekes tudományos problémát küzdöttünk le, hanem valami olyat hoztunk létre, aminek komoly gyakorlati haszna lehet a daganatok elleni küzdelemben’- mondta a professzor.
