Az agranulocitózis esetében a betegnek nincs elég granulocitája. A granulociták a fehérvérsejtek egy csoportját alkotják, melyek a fertőzések elleni harcért felelősek. Hiányukat okozhatja csontvelőrendellenesség, melynek
Az aplasztikus anémia a csontvelő elégtelen működése következtében alakul ki. Nem termelődik megfelelő mennyiségű vörösvérsejt, de mivel a csontvelő a vér egyéb alakos elemeinek termeléséért
Autoimmunitásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az immunrendszer a szervezet saját alkotóelemeit „idegen testnek” érzékeli, és elpusztításukra törekszik. Az elpusztítandó alkotóelemek (antigének) általában fehérjék vagy
A Guillain-Barre kórképen fokozatosan előrehaladó izomgyengeséget, vagy bénulást értünk. Leginkább valamilyen fertőzés után alakul ki, a fertőzések közül is leggyakrabban a légúti vagy gastrointestinalis eredetűeket
Az AIDS (szerzett immunkhiányos tünetegyüttes) betegséget a HIV (humán immundeficiencia vírus) fertőzés okozza. A HIV vírus nemi érintkezéssel (beleértve a hagyományos hüvelyi, az anális és
A Hodgkin-kór a nyirokszövetek rosszindulatú daganatos megbetegedése. Az első tünet gyakran a fájdalmatlan nyirokcsomómegnagyobbodás. Két korosztályban, a 15-35 és az 50-70 évesek körében gyakori. Kezeléssel
A hemofíliát egy-egy véralvadási faktor, a hetes és a kilences faktor hiánya okozza. Az X kromoszómához kötötten öröklődő betegségről van szó, ezért férfiakban gyakoribb (a
Genetikai eredetű véralvadási zavarról van szó, ám ebben az esetben nem vérzékenység, hanem túlzott véralvadási hajlam a probléma. Emiatt az érpályán belüli vérrögök kialakulásának veszélye
A fehérvérűség (orvosi használatban leukémia vagy leukaemia) a vérképző rendszer rosszindulatú megbetegedése, amikor a csontvelőben a vérsejtképzés (leggyakrabban a fehérvérsejteké) folyamata kórossá válik, és korlátlan
A nem-Hodgkin-limfóma a nyirokszövetek daganatos betegsége. A nem-Hodgkin limfómák (NHL) többsége az ún. B-sejtekből indul ki, kisebb részük a T-sejtekből. Ezek a sejtek az immunrendszer
