Az eredményeket az Amerikai Szív Szövetség 2012-es tudományos ülésén mutatták be Chicagóban. Ennek alapján sikerülhet beazonosítani a bajt okozó molekulákat, annak érdekében, hogy az érelmeszesedést különböző célirányos terápiákkal meg lehessen előzni. A koronáriaerek betegsége során beszűkülnek a szívet tápláló kisebb erek.
Tapan Chatterjee és a UC szívbetegségeket kutató részlege globális génanalízissel kiderítették, hogy az ereket kívülről borító zsírréteg (az úgynevezett perivaszkuláris zsír) különbözik a bőraljában található szövetektől. Korábban már kiderítették, hogy a koronáriaerek betegségével küzdő embereknél ez a perivaszkuláris zsírszövet erősen gyulladt, így azt gondolták, hogy ez az oka a betegség kialakulásának. Chatterjee csapata állatmodelleken is előidézte ezt a gyulladást.
”Az érkörüli zsírréteg artériához való közelsége könnyedén módosítja a koszorúserek falának működését.” – jegyezte meg a kutató.”Az érkörüli zsírréteg nagyon érzékeny a magas zsírtartalmú étrend miatt kialakuló gyulladásos elváltozásokra az egerek esetében. Mikor átültettük a zsíros étrenden tartott, elhízott rágcsálók erei körül található zsírréteget a normál testalkatú társaikba, a szövet végzetes hatást gyakorolt az érfalakra, szinte azonnal kialakult a betegség. A következő lépésben beazonosítjuk a zsírszövetből kiválasztódó anyagokat, melyek negatív hatást gyakorolhatnak az erekre. Úgy véljük, hogy az érkörüli zsírréteg és az artéria kapcsolata nagyon fontos a koronáriabetegség kialakulásában. Reméljük, hogy ennek az ismeretnek a birtokában lehetőség nyílik arra, hogy a molekulákat célba véve már a betegség kialakulását megelőzően kezelni lehessen a problémát.”
