A német és olasz tudósokból álló csapat atomerő-mikroszkóp segítségével vizsgálta meg a gleccserbe fagyott rézkorszaki ősember nyíl által szerzett sebesülésének szövetrészecskéit, és a maihoz teljesen hasonló vérmintákra bukkantak. Amint arról Albert Zink professzor, a bolzanoi Európai Akadémia Múmiákkal és Jégemberekkel foglalkozó Intézetének német vezetője beszámolt, ez az eddigi legrégebbi vérsejtről szerzett bizonyíték.
Az elmúlt évtizedek során a szakemberek számos adatot gyűjtöttek Ötzi gyomrából, beleiből és fogaiból. Többek között megállapították, hogy a jégember, akit 1991-ben német hegymászók találtak meg jégbe fagyva az osztrák-olasz határon, barna hajú volt, 0-s vércsoportú, és nagyjából 45 évesen lelte halálát egy nyílvessző által. A mostani nanotechnológiás eszköz révén azonban a tudósok minden eddiginél alaposabb vizsgálatnak vethették alá a múmiát, ez tette lehetővé, hogy rábukkanjanak azokra a vörösvérsejtekre, melyek ugyanolyan klasszikus fánk formájúak, mint egy ma élő, egészséges emberé.
Zink professzor arról is beszámolt, hogy az új felfedezéseknek a törvényszéki nyomozások során is nagy hasznát fogják venni a szakemberek, hiszen a bűntett felderítése közben az eddiginél pontosabban meg lehet majd határozni a vércseppek keletkezésének idejét. Hogy biztosak legyenek benne, valóban vérsejteket találtak a holttestben, a professzor és munkatársai egy ellenőrző elemzést is elvégeztek, mely során az úgynevezett Raman spektroszkópiás eljárást alkalmazták. Ennek a módszernek az a lényege, hogy a lézerfénnyel megvilágított mintáról visszaszóródó fényt a műszer segítségével csak az adott anyagra jellemző, úgynevezett Raman-spektrummá alakítják át.
A szakemberek a jövőben Ötzi enzimeinek, proteinjeinek és immunrendszerének további elemzésére készülnek. Az eddig elért eredményekről a Journal of Royal Society Interface című lapban olvashatnak az érdeklődők.