Az emlősök szervezetét rendkívül összetett érhálózat-artériák, kapillárisok, vénák-szövi át. Ez szállítja a szükséges tápanyagot és oxigént a sejteknek, és ennek segítségével szabadul meg testünk az anyagcsere melléktermékeitől. A hálózat annyira óriási és összetett, hogy minden egyes véredényt képtelenség lenne genetikusan kódolni. Ennek ellenére gyakran a genetikát hívják segítségül a tudósok, amikor olyan jelenségeket kell megmagyarázniuk, mint az artériák és a vénák szinte tökéletes párhuzama. A felnőttek szervezetében ugyanis a vénák és az artériák igen gyakran párhuzamos párokban fordulnak elő, és gyakori az is, hogy egy artériát két teljesen párhuzamos véna szegélyez. Ezért valószínűleg az embrionális fejlődés során a vénák és artériák közötti genetikus kapcsolat a felelős.
A ‘Physical Review E’ című lapban közzé tett cikkükben a kutatók bemutatják, hogy a különböző fizikai tényezők (mechanikai, hidrodinamikai és elasztikus) hogyan befolyásolják az artériák és a vénák fejlődését.
Az artériák és vénák idő- és térbeli fejlődését bemutató kutatás adatai szerint a érhálózat átalakulása spontán folyamat az embrionális fejlődés során. Az embrionális fejlődés elején megfigyelhető az artériák és vénák térbeli elrendeződése. Ezek után néhány nap alatt ezeket az első véredényeket hamar újabbak követik, amelyek általában párhuzamosan jönnek létre a régiekkel, így alakul ki végül az érhálózat.
Az érhálózat alakulására a legnagyobb hatással a kutatók szerint az artériák növekedése van, ez ugyanis az összes környékbeli szövet növekedését befolyásolja.
A mostani kutatás új fényben tünteti fel az embrionális fejlődést, kiemelve a fizikai és mechanikai tényezők fontosságát. A sejtek által kifejtett nyomás következtében jönnek létre a szervezetben a lágy és kemény szövetek, ebben pedig a mechanikai tényezőknek hatalmas szerepük van. A kutatók reményei szerint az embrionális fejlődés során fellépő fizikai erők megfigyelése lehetővé teszi a fejlődési rendellenességek megértését és kiszűrését.
