Az atombomba hatása felnőttkori pajzsmirigyrákot okoz

A japán kutatók által végzett vizsgálat szerint a bombázások helyszíneihez közel lakóknál – akik akkoriban fiatalok voltak, és ahogy elérték a felnőttkort, hamar kialakult a rák – a RET/PTC nevű kromoszóma újrarendeződés nagyobb valószínűséggel fordult elő, mint az egyéb felnőttek esetében, akiknél ugyanez a betegség kialakult.

„Friss in vitro és in vivo vizsgálatok azt sugallják, hogy egyetlen genetikai esemény a MAP kináz jelátviteli útvonalban elegendő lehet a pajzsmirigy sejtek átváltozásához és a tumor kialakulsához.”- közölte Dr. Kiyohiro Hamatani Ph.D., a vizsgálat vezető szerzője, a Sugárbiológiai és Molekuláris Epidemiológiai Intézet laboratóriumi igazgatója a Sugárhatások Kutatási Alapítványánál (RERF) Hiroshimában.

„A pajzsmirigyrák összefüggésben áll a külső vagy belső ionizáló sugárexpozícióval. A sugárzás indukálta rák mechanizmusának magyarázata az emberben, főként a korai lépések és útvonalak, nagy jelentőséggel bírnak az epidemiológiai kockázat kiértékelésében, a korai klinikai diagnózisban és a kemoprotektív beavatkozások esetében.”- magyarázta Hamatani.

Hozzáteszi, hogy világszerte számos besugárzott lakosság él, ahol kimutatták a pajzsmirigyrák előfordulásának növekedését, és hogy az 1986-os csernobili atomerőmű balesetből származó radioaktív hulladék hatására azok a gyermekek, akiknél papilláris pajzsmirigyrák alakult ki, szintén találtak RET/PTC újrarendeződést, noha ezek enyhén különbözőek.

A japán kutatás az alapítvány régóta futó, 120 000 atombomba-túlélő követéses vizsgálatának része. 1958 és 1998 között a vizsgálat 470 pajzsmirigy esetet talált, amelyek közül 63 volt a sugárzásnak köszönhető. A túlélők pajzsmirigyrákjának 90 százaléka papilláris típusú volt.

Hamatani és munkatársai Japán-szerte összehasonlításokat végeztek a felnőttkorban kezdődő, RET/PTC újrarendezéses, papilláris pajzsmirigyrák és a BRAF mutációval rendelkezők között. A BRAF gén mutációival mutatott összefüggést a felnőttkori papilláris pajzsmirigyrák több mint 70 százaléka azokban a betegekben, akiket nem ért sugárzás.

A kutatók megvizsgálták a rákbetegek genetikai profilját a RERF követéses vizsgálatában – 50 beteg volt jelen az atombombázáskor és 21 beteget nem ért sugárzás. Három tényezőt találtak, amelyek egymástól függetlenül összefüggésben állnak a RET/PTC újrarendeződéses, felnőttkori papilláris pajzsmirigyrák kifejlődésével: a nagyobb sugárdózis, a sugárzás óta eltett rövidebb idő és a bombázások idején minél fiatalabb életkor.

„Ez azt jelenti, hogy egy fiatalabb embernél, aki közel lakott a bombázások helyszínéhez, nagyobb valószínűséggel alakult ki felnőttkori pajzsmirigyrák RET/PTC újrarendeződéssel.”- közölte. „Ez az első alkalom, hogy ez ki lett mutatva.”

A felfedezések azt is sugallják, hogy a gyermekkorban a papilláris pajzsmirigyrák RET/PTC újrarendeződéssel kevésbé egyértelmű módon mutat összefüggést a sugárexpozícióval, a felnőttkori rákhoz képest, mivel a RET/PTC újrarendeződések gyakoriak a gyermekkori papilláris pajzsmirigyrákban, függetlenül a sugárexpozíciótól.

A kutatók nem tudják pontosan, a sugárzás hogyan vesz részt a RET/PTC újrarendeződések megjelenésében. „Lehet, hogy direkt DNS-károsodás jön létre, vagy valamely egyéb útvonal, például a sugárzás indukálta genomi instabilitás eredménye.”- közölte Hamatani.