Az aszpirin csökkenti a bélrák esélyét

Share on facebook
Share on whatsapp
Share on email

A rák elleni védőhatás kialakulásához idő kell. „Tíz év után vált mérhetővé az összefüggés. A 18 éves követési szakaszban összesen 20 százalékos csökkenést figyeltünk meg, ami a 10. és a 18. év között 42 százalékos volt” – mondta Nancy Cook, a Harvard Egyetem Orvosi Karának professzora, aki hozzátette: mérlegelni kell az emésztőrendszeri vérzést és az egyéb kockázatokat. A tanulmány az Annals of Internal Medicine című szakfolyóirat júliusi számában jelent meg. Az aszpirin szívvédő hatása régóta ismert, de szedésének vastag- és végbélrák elleni következményeit csak az elmúlt három évben kezdték vizsgálni.

Cook professzor és csapata 1993-ban kezdte az adatgyűjtést. Az alanyok kórtörténetében nem szerepelt szív- és érrendszeri, rákos vagy egyéb krónikus megbetegedés, leszámítva a nem melanomás bőrrákot. Az aszpirint szedő csoportba kerülők kétnaponta 100 milligramm gyógyszert kaptak, míg a többiek placebót. A kutatás végeztével, 2004 után a szakértők több mint 33 000 nőt továbbra is figyelemmel kísértek, egészen 2012 márciusáig. Ebben az időszakban arra kérték a résztvevőket, hogy kövessék a korábbi gyógyszerszedési mintát, de már nem szolgáltattak számukra tablettákat.

A 18 év során a vastagbélrák kialakulásának kockázata ötödével csökkent az aszpirint alkalmazóknál. A rákhalálozásra vonatkozóan nem mutatkozott különbség a két csoport között, de Cook professzor szerint a minta létszáma nem elég nagy a statisztikai összehasonlításhoz. A vastagbélpolipok számában sem mértek különbséget. Az aszpirint szedőknél több esetben, 8,3 százalékban fordult elő emésztőrendszeri vérzés, míg a placebós csoportban 7,3 százalékban. Előbbiek 7,3 százalékánál jelentkezett gyomorfekély, utóbbiaknál pedig 6,2 százaléknál.

„Mindenképpen szükség van az előnyök és a hátrányok mérlegelésére” – összegezte Cook professzor.