Az alvási zavarok jelentősen növelhetik a stroke kialakulásának esélyét

Share on facebook
Share on whatsapp
Share on email

Az alvás létfontosságú része életünknek, ugyanolyan meghatározó testi-lelki egészségünk szempontjából, mint a rendszeres mozgás vagy az egészséges táplálkozás. Napunk hozzávetőlegesen 20-40%-át töltjük alvással, amely során számos fontos folyamat zajlik szervezetünkben: enyhíti például a mentális fáradtságunkat, javítja a memóriánkat, szabályozza az anyagcserénket, valamint kulcsszerepet játszik a szöveteink regenerációjában is.

Az álmatlanság akkor jelent komoly problémát, ha már akkor sem tudunk aludni, amikor lehetőségünk van rá, éjjel, vagy kora reggel felébredünk és nem tudunk visszaaludni, ez az állapot pedig legalább három hónapon keresztül fennáll. Az inszomniának – amely a hazai lakosság mintegy 9%-át érinti – számos káros hatása van. Az alváshiány következtében többek között csökken a fizikai terhelhetőségünk, fáradtságot, szédülést tapasztalhatunk, de gyakran léphetnek fel különböző pszichiátriai tünetek is, például szorongás, hangulatingadozás, vagy depresszió.

Az Amerikai Szív Társaság „Stroke” című szaklapjában megjelent kutatás szerint az álmatlanságban szenvedőknél a stroke kockázata is sokkal – akár 54%-kal – nagyobb, mint azoknál, akiknek nincs alvászavaruk. Mi több, a 18-34 éves korosztályban inszomnia esetén 8-szor nagyobb az esély stroke kialakulására, ez a kockázat pedig idővel fokozatosan növekszik. Világszerte mintegy 15 millió ember kap stroke-ot évente, amely napjainkban az egyik vezető halálok – az esetek 1/3-ban halált, 2/3-ban pedig súlyos károsodást, vagy valamilyen szintű rokkantságot okoz.

Miről ismerjük fel?

A stroke-nak különböző rövid és hosszú távú hatásai lehetnek attól függően, hogy az agy melyik részén alakul ki az elzáródás és milyen gyorsan kezelik. A stroke nem jár fájdalommal, de kialakulásának az alábbi látható tünetei lehetnek:

  • a száj hirtelen félrehúzódása, lecsüggedése;
  • hirtelen kialakuló beszédértési nehézség, érthetetlenné váló beszéd, hangképzési zavar;
  • hirtelen kialakuló, egy vagy kétoldali látászavar, féloldali vakság;
  • hirtelen fellépő szédülés, egyensúlyzavar, járásbizonytalanság, eszméletvesztés;
  • minden előzmény nélkül jelentkező erős fejfájás;
  • zavartság, memóriazavar, az érzékelés, illetve a térbeli tájékozódás zavara.

Már egy tünet fennállása is jelezheti a stroke-ot!

Bár egyértelmű kapcsolat van az alvászavar és a stroke között, a tudósok még nem tudták pontosan meghatározni az összefüggés okát. Kutatások kimutatták, hogy az álmatlanság gyulladást okoz a szervezetben, ami szív- és érrendszeri problémákhoz vezethet. A gyulladás megemeli a vérnyomást és megzavarja a normál vércukorszintet, amelyek közül mindkettő fontos szerepet játszik a megfelelő szívműködésben.

Egy másik, a „Sleep” című orvosi folyóiratban publikált, alvászavarral kapcsolatos vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a krónikus álmatlanságot az alvás közbeni légzészavarok okozzák, melyek következtében pitvarfibrilláció (aritmia) illetve stroke alakulhat ki. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az álmatlanságunk oka, hogy nem tudjuk kikapcsolni az agyunkat, vagy nem tudunk ellazulni, ám míg a stressz és más tényezők valóban hozzájárulhatnak a nyugtalan éjszakákhoz, az álmatlanság kiváltó oka gyakran fizikai eredetű. Azok az inszomniában szenvedők, akik légzési nehézségekkel küzdenek gyakran – akár harmincszor – is felébrednek egy éjszaka, az oxigén áramlásának megszakadása miatt. A legtöbb ember nem is sejti, hogy a légzési zavarok okozzák álmatlanságukat.

Fontos, hogy cselekedjünk!

Fontos, hogy ne fogadjuk el az álmatlanságot jóindulatú, bár nehéz állapotnak, amely nem jár jelentős egészségügyi kockázattal. Ha már legalább egy hónapja fennállnak a tünetek, forduljunk háziorvoshoz, hogy kiderüljön, mi áll a háttérben. Az alvásunk kiértékelése mellet érdemes más lehetséges kockázati tényezőket is felmérni, amelyek hozzájárulhatnak a stroke kialakulásához. A hatékony kezelés kialakításához a korai felismerés ebben az esetben is meghatározó. Ma már számos terápia létezik, a szájon át szedhető készítményektől a műtéti eljárásokig, amelyek segíthetnek az olyan veszélyes szövődmények megelőzésében, mint a stroke.