Ezek az őssejtek szaporodásukkal vagy további őssejteket, vagy a bőr specializált sejtjeit képesek létrehozni. A C/EBP fehérjékről már korábban kimutatták, hogy más testrészekben részt vesz őssejtek szabályozásában, de Claus Nerlov vezetésével most találták meg először ezek két megfelelőjét a bőrben, az C/EBP-t és a C/EBP-t.
„Az ezektől a fehérjéktől megfosztott génmódosított egerek fényes, feszes bőrén keresztül a testükön belüli víz elpárolgott – avat be Nerlov – és az állatok a vízhiány miatt nem sokkal születésük után elpusztultak.” Ezzel szemben a C/EBP vagy C/EBP egyetlen működő génje elegendő volt ahhoz, hogy a bőr szabályosan fejlődjön. A tudósok szerint mindkét fehérje a bőr őssejtjeinek szabályozásában, ezáltal a rosszindulatú sejtburjánzások megakadályozásában játszik szerepet. De az sem kizárt, hogy a sebgyógyulásban és más folyamatokban eltérő feladatokat látnak el.
Az epiteliális, azaz bőr-, mell-, és szájrákok közös jellemzője, hogy a normál esetben csak az őssejtekben működő gének a C/EBP fehérjék hiánya miatt aktiválódnak, és ezáltal lehetővé teszik a kóros sejtek túlszaporodását. A bőr fejlődésében kulcsszerepet betölteni látszó fehérjék működésének megértése e rosszindulatú folyamatok kezelésében is áttörést hozhat.
