A kutatást vezető Gargi Maity az Amerikai Biokémiai és Molekuláris Biológiai Társaság éves ülésén mutatta be az eredményeket.
Az aszpirin hatóanyagának, az acetilszalicilsavnak a rákmegelőző és kezelő hatása már az 1980-as évek vége óta kutatások tárgyát képezi, amikor is ausztrál szakértők kimutatták, hogy rendszeres szedőinél alacsonyabb a vastagbélrák kockázata. Azóta összefüggésbe hozták a nyelőcső- és a prosztatarák veszélyének csökkenésével is. A mellrákkal való kapcsolat azonban mindezidáig nem volt tisztázott.
A mostani értekezés alapján az aszpirin olyan hatással lehet a sejtekre, hogy azok nem képesek agresszívabb ”üzemmódba” lépni. Az ezzel kezelt egerek ráksejtjei ugyanis egyáltalán nem, vagy csak részben termeltek őssejteket, amelyek feltételezések szerint táplálják a rosszindulatú elváltozásokat. ”Ebbe a folyamatba kell beavatkozni, különben biztos a visszaesés” – magyarázta Sushanta Banerjee, az intézmény professzora.
A laboratóriumi teszteknél az aszpirin két különböző mellráktípus sejtburjánzását blokkolta. Az egyik az úgynevezett tripla-negatív emlőrák volt, amely kevésbé gyakori, ám nehezebben gyógyítható, mert a rosszindulatú sejteknek nincsenek ösztrogén, progeszteron és Her2 receptoraik. Az aszpirin tehát azok állapotán is javíthat, akik nem reagálnak a hormonterápiára.
Az aszpirint egyébként számos különböző kórkép kezelésére használják. Banerjee professzor szerint a szer titka abban rejlik, hogy különböző metabolikus utakon egyszerre támadja a beteg sejteket. ”A rák nem egyetlen gént érintő betegség, hiszen rengeteg gén érintett benne” – mondta a szakértő. A gyógyszernek azonban megvannak a mellékhatásai, például az emésztőrendszeri vérzés. A kutatók célja, hogy a jövőben mérlegeljék a haszon és a kockázat arányát.
