A kutatók azt állítják, hogy azokban a nőkben, akik a paroxetin (gyári nevén Paxil és Seroxat) kedélyjavító gyógyszert és az emlőrák elleni gyógyszert, a tamoxifent egyszerre szedik, megnövekedik a halálozás kockázata. A tanulmány szerzői szerint az antidepresszáns önmagában nem befolyásolja a betegség lefolyását, de nem szabad egy időben szedni rákgyógyszerekkel.
A tamoxifen jelentős mértékben javítja a túlélést a nőket sújtó leggyakoribb rákbetegség, az emlőrák leggyakoribb formája esetében. Ahhoz azonban, hogy megfelelően kiváltsa hatását, a májnak aktív metabolittá kell átalakítania, olyan vegyületté, amely akkor is megmarad, miután a szervezet lebontotta a gyógyszert.
Már korábban is gyanították, hogy a természetesen előforduló idegi átvivőanyag, a szerotonin termelését fokozó antidepresszánsok, köztük a paroxetin is gátolhatja ezt a folyamatot. A feltevés bizonyítására a torontói Clinical Evaluative Sciences intézet kutatói Catherine Kelly vezetésével 2430 emlőrákban szenvedő, tamoxifent szedő nő egészségügyi adatait vizsgálták meg 1993. és 2005. között. Az alanyok körülbelül 30 százaléka valamilyen antidepresszánst is szedett (többnyire paroxetint), amelyet gyakran hosszú időszakra írtak fel számukra, hogy megbirkózhassanak a halálos kór elleni harcból eredő stresszel.
A paroxetin és a tamoxifen egyidejű alkalmazása növelte az emlőrák okozta halálozás hosszú távú kockázatát – hozzávetőlegesen a betegség öt éve után eggyel több haláleset következett be minden 20 kezelt nő esetében.
„Ezek az eredmények egy olyan gyógyszerkölcsönhatást bizonyítanak, amely rendkívül gyakori, túlságosan alábecsült, és potenciálisan életveszélyes, ugyanakkor elkerülhető” – nyilatkozta David Juurlink, a tanulmány társszerzője.
Tamoxifent az ösztrogén-receptor pozitív emlőrákban szenvedő nőknek írnak fel, amely a betegség összes esetének körülbelül 80 százalékát teszi ki.