A PLOS ONE oldalain közölt vizsgálat a glioblasztóma nevű agydaganattal foglalkozott, mely az egyik legagresszívebb betegség. A sebészi terápia nem megoldott, ugyanis a tumor fő tömegéről leszakadó daganatsejtek az agy távolabbi régióiba is eljutva újabb gócokat alakítanak ki. Ugyan az ellátás részét képezi a besugárzásos kezelés és a kemoterápia kombinációja, azonban az eredmények igen gyérek, mivel a túlélés ritkán haladja a meg a diagnózist követő 18 hónapot.
A Johns Hopkins Egyetem munkatársai kötőszöveti eredetű őssejteket állítottak elő, ugyanis zsírsejtekhez könnyen hozzá lehet jutni, további előnyt jelent a módszer költséghatékonysága. Dr. Alfredo Quinones-Hinojosa professzor és munkacsoportja laboratóriumi körülmények között végzett vizsgálatai során egy egyén zsírsejtjeiből és csontvelőjéből előállított őssejteket alkalmaztak, emellett további két alany zsírsejteredetű őssejtjei is vizsgálat tárgyát képezték. Mindhárom forrás egyértelműen életképesnek bizonyult, a sejtek vándorlási és szaporodási készsége megtartott volt. A zsírsejtek működését módosítani lehet, így arra is rávehetők, hogy daganatellenes gyógyszereket hordozzanak. A tervek szerint a sejteket a műtét előtt kevéssel kellene a betegből kinyerni, majd később visszajuttatni a beteg szervezetébe. Mindazonáltal a klinikai kipróbálás még várat magára.
Ugyan a fejlesztés iránya a daganatos terápiát érinti, azonban a módszer felhasználható más biológiai folyamatokban, például a sebgyógyulásban is.
