A legújabb kutatások azt mutatják, a szívpanaszok száma drasztikusan emelkedik a változó korba ért nők esetében, ami a legtöbb esetben, kb. a nők 50. életévéhez közeli időpontban jelentkezik. Talán sokakat meglep, és először hall ezekről a kockázatokról, de a szakemberek szerint nagyon fontos, hogy az érintett nők tudjanak ezekről, mert ismeretükben már sokkal könnyebben meg is lehet előzni a panaszok kialakulását.
A menopauza beálltával, kb. 50 éves kor után az ösztrogén hormon szinrintje jelentősen visszaesik a nők szervezetében, ami a szakemberek szerint azért játszhat jelentős szerepet a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában, mivel ez a hormon minden jel szerint segít megóvni a szivet a panaszok kialakulásától. Ezzel együtt a súlyfelesleg felhalmozódása, vagy rosszabb esetben az elhízás is hozzájárul, mint kockázati tényező a szívvel összefüggő panaszok kialakulásához, márpedig a súlygyarapodás az ilyen erős hormonális változások esetében nagyon gyakori jelenség. A plusz súly gyakran a testmozgás csökkenéséhez vezet, illetve megnöveli a koleszterinszintet és ezekkel a kockázati tényezőkkel már nagyobb az esély, hogy kialakuljanak az olyan betegségek, mint a szívroham, vagy a stroke (gutaütés).
A női szívbetegségek diagnosztizálása ráadásul igen nehéz feladat. Kevés nő tudja, hogy a szív betegségére utaló tünetek esetükben eltérnek a férfiaknál tapasztalható jelektől. Igaz, a nők is éreznek mellkastáji nyomást vagy fájdalmat, de a szebbik nem esetében még olyan további, kevésbé feltűnő jelekre is érdemes odafigyelni, mint a fáradékonyság, a szédelgés, légszomj, fájdalomérzet az állkapocsban vagy a mellkasi és alhasi fájdalmak. Az apró jelek azért fontosak, mert a nőknél ismeretesek olyan esetek, amikor a legvékonyabb erekben képződnek lerakódások, ezek pedig nem tűnnek fel egy angiogrammon. Ezekben az esetekben MRI (mágneses rezonancia elvén működő képalkotó eljárás) felvételeket szükséges végezni, amelyek képesek kimutatni ezekben a pici erekben is a vér áramlásának jellemzőit.
Ugyanakkor, a szakemberek egyetértenek abban, hogy a menopauza után is minimalizálni lehet a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát azzal, ha valaki kellően egészséges életmódot folytat. A dohányosok, például akkor tesznek a legtöbbet szívük egészségéért, ha a lehető leggyorsabban leszoknak a cigarettáról, de emellett- és nem csak a dohányzás szenvedélyével élők esetében- az egészséges étrend és a rendszeres testmozgás is nagyon nagy szerepet játszik a szív- és érrendszeri egészség megőrzésében, de ezek mellett javasolt évente egyszer ellenőriztetni a vérnyomás, a vércukor és a koleszterinszint alakulását is a háziorvosnál.