A születéskori vékony méhlepény összefügg a hirtelen szívhalál kockázatával

A vékony méhlepény csökkent tápanyagáramlást eredményezhet az anya és a magzat között. Az International Journal of Epidemiology szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerzői úgy vélik, hogy a hirtelen szívhalált a vegetatív idegrendszer a magzat alultápláltsága következtében kialakuló elégtelen fejlődése válthatja ki az anyaméhben. A kutatás ugyanakkor azt is kimutatta, hogy a hirtelen szívhalál önállóan összefüggésben áll az alacsony iskolázottsággal. Az anya testméretével, a magzat születési méretével és a terhesség időtartamával azonban nem mutattak ki kapcsolatot.

A Southampton Egyetem kutatói David Barker professzor vezetésével a helsinki születési kohorsz (1934 és 1944 között születettek) keretein belül 6075 férfi és 6370 nő esetében vizsgálták a hirtelen szívhalált. A kutatócsoport előző kutatása már kimutatta, hogy a szívkoszorúér-betegség összefüggésben áll a méhlepény megváltozott alakjával és méretével. Legújabb kutatásukból pedig az derül ki, hogy a hirtelen szívhalált a vegetatív idegrendszer méhen belüli fejlődési zavara válthatja ki. A fejlődési zavar közvetlen oka pedig a méhlepény vékonysága, amely magzati alultápláltságot eredményez. Kutatások támasztják alá, hogy a magzati korban alultáplált, kis születési méretű személyek fokozott szimpatoadrenális választ adnak az akut stresszre, ami összefügg a szívmegállás okozta halálozással.

Barker professzor ugyanakkor elismeri a kutatás egyértelmű korlátait. A méhlepény mérését 70 évvel ezelőtti szülész-nőgyógyászati módszerekkel végezték, a mérési eredményeket nem ellenőrizték rutinszerűen, ráadásul más klinikai mérések, például vérnyomásmérés sem volt. A kutatásban a méhlepény átlagos súlya is nagyobb volt, mint a közelmúlt európai szülései során rögzített átlag.