A kutatásban 98 nő vett részt, akik véletlenszerű kiválasztás alapján kaptak kevert szója izoflavont vagy placebot. Az izoflavonok a szójatartalmú ételek egyik összetevői, melyekről úgy tartják, hogy ösztrogéngátló hatásúak (az ösztrogén sok melldaganat-típus kialakulásáért tehető felelőssé). Hat hónap elteltével a kutatók megmérték a Ki-67 szintjét a nők bizonyos rákos sejtjeiben. A Ki-67 fehérjemarker jelzi a daganatsejt növekedését.
Összességében nem mutatkozott különbség a marker szintjében a szójaterméket és a placebot szedő csoprot között. A változókor előtt levő nők esetében azonban a Ki-67 szintje 1,71-ről 2,18-ra emelkedett azok körében, akik szójás készítményt szedtek, ami arra utal, hogy a termék akár káros hatású is lehet, derült ki a Cancer Prevention Research című folyóirat cikkéből. ”Ez egy kisebb kutatás volt, mégis óvatosságra int” – jegyezte meg Khan. ”Csak az egyszerűség kedvéért: a táplálék-kiegészítők nem élelmiszerek. Habár a szójaalapú ételek jótékony hatásúnak tűnnek, ugyanezt nem tapasztaljuk a növény izolált összetevőit felhasználó készítményeknél, így nem valószínű, hogy megéri őket tovább vizsgálgatni.”
Egy másik szakértő azonban felhívta a figyelmet a kutatás korlátaira. Dr. Patrick Borgen, a Maimonides Rákközpont (New York City) igazgatója figyelemfelkeltőnek és jól kivitelezettnek nevezte Khan munkáját. Szerinte azonban maradtak még bizonytalan pontok. Számít például az is, hogy a vizsgált rákos szövet a mell melyik részéből származott, mert a daganat eltérően fejlődik a különböző területeken. Továbbá más kockázati tényezők is hozzájárulhatnak a megbetegedéshez, többek közt az étrend, az alkoholfogyasztás vagy a stressz, ezeket pedig kivételesen nehéz rögzíteni az ilyen kutatások esetén. Végül hozzátette azt is, hogy nagyon nehéz előre jelezni a Ki-67 teszt során megfigyelt sejtváltozások hosszú távú következményeit.
