A stroke hatására egy férfi túlzottan nagylelkűvé vált

Share on facebook
Share on whatsapp
Share on email

A Neuroscience című lapban dr. Leonardo Fontenelle, a Rio de Janeiro-i Szövetségi Egyetem munkatársa úgy fogalmazott, a stroke hatására a férfi „túlzottan és tartósan nagylelkűvé” vált.

Amint arról dr. Larry Goldstein, a Duke Egyetem Stroke Központjának neurológusa és igazgatója beszámolt, a stroke valóban gyakran okoz neuropszichológiai és viselkedésbeli változásokat, ám a fenti eset mindenképpen kirívó és ritka. A stroke utáni viselkedésbeli változás gyakran attól is függ, milyen mértékű volt a roham, illetve, hogy az agy mely területét érte a károsodás.

Stroke akkor következik be, ha egy vérrög miatt az agy vérellátása gátlódik, netán egy agyi artéria megreped. Az oxigénellátásban bekövetkező hiány miatt agykárosodás történik, ami érzelmi változásokat – legtöbbször depressziót – idézhet elő, ám az sem ritka, hogy patológiás sírás vagy nevetés tör rá a betegre.

A fenti brazil férfi esetében a stroke agyvérzés következtében jött létre, aminek a hátterében a magas vérnyomás állt. A stroke utáni személyiségváltozás azért is keltette fel különösen a szakemberek figyelmét, mert leggyakrabban épp az ellenkezője szokott történni a betegekkel, inkább ellenségessé, netán szociopatává válnak. A férfinál a stroke az agy kéreg alatti területein jött létre, ahol a magasabb szintű gondolkodás zajlik, és minden bizonnyal a normális viselkedést szabályozó agyterületeken fejtette ki károsító hatását. Ez az eset talán betekintést adhat a tudósoknak abba, hogy mely agyterületek felelősek az önzetlenség és az egoizmus közti egyensúly fenntartásáért.

A jótékonykodó viselkedés amúgy a mániákus, a Parkinson-kóros, illetve bizonyos demenciával küzdő betegekre is jellemző szokott lenni, ezek közül azonban egyik tünet sem volt kimutatható a fenti esetben szereplő férfinál, ő inkább lehangoltságról, feledékenységről és figyelemzavarról számolt be, illetve egyéb olyan viselkedésekről – a kitartás és az előre tervezés képességének hiánya, valamint rossz ítélőképesség -, melyek az agy frontális lebenyének károsodására utalnak. A CT azt mutatta ki, hogy számos agyterületen – például a frontális lebeny irányába is – lassú volt a véráramlás, és egyes idegpályákon olyan jellegű sérülések mutatkoztak, melyek hatására elképzelhető a személyiség átalakulása.