Évente több millió ilyen szoros kompressziós harisnyát adnak a stroke áldozatainak abban a hitben, hogy a ruhadarab csökkenti a mélyvénás trombózis, a lábszárban jelentkező, akár életveszélyes vérrög kialakulásának kockázatát.
A mélyvénás trombózis különösen a turistaosztály-szindróma esetében jellemző, amikor a hosszú utat megtevő, szűk ülésekbe szorított légi utasok lábszárában az elégtelen vérkeringés miatt vérrög képződik. Az állapot azonban bármilyen testhelyzetben jelentkezhet, amikor valaki hosszú ideig mozdulatlan, ezért különösen nagy veszélyt jelenthet kórházban fekvő stroke betegek esetében.
Brit orvosok 2500 olyan beteg részvételével végeztek kísérlete, akik Ausztráliában, Nagy-Britanniában és Olaszországban kerültek kórházba a stroke után egy héttel, és ágyhoz kötöttek. A betegek fele normál ellátásban részesült, a másik fele viszont a normál ellátás mellett kompressziós harisnyát is kapott. A betegekben két alkalommal ellenőrizték a vérrögöt ultrahang-vizsgálattal.
A harisnyás csoportból 10 százalék szenvedett mélyvénás trombózist, a normál ellátásban részesülő csoportban 10,5 százalék, vagyis a különbség statisztikailag nem szignifikáns. Ezen kívül a harisnyás betegek között ötször annyian szenvedtek bőrsérülésben, hólyagosodásban és bőrfekélyben, mint a másik csoport tagjai.
„E hatástalan és néha kényelmetlen kezelés leállítása jelentős forrásokat szabadít fel az egészségügyi ellátásban, a finanszírozásban és a nővérek munkaidejében egyaránt, és ezt a pénzt jobban is fel lehet használni a stroke-os betegek megsegítésére” – nyilatkozta Martin Dennis, a tanulmány vezető szerzője, az Edinburgh-i Egyetem kutatója.
