A sokáig tárolt vér veszélyes lehet

Az egyszerűbb műtéteknél kettő, a komplikáltabb műtéteknél öt egység vér adására van szükség. Ez utóbbi esetben nagyobb valószínűséggel kapnak olyan vért, amit már régóta tárolnak a vérellátó szolgálatok. A Dr. Elliott Bennett-Guerrero vezette kutatócsoport azt feltételezte, hogy a régebbi vért kapók halálozása magasabb lehet, illetve a régi vér nagyobb arányban okozhat vese- és légzési problémákat, megnövelve ezzel a kórházi tartózkodás idejét. A kutatók 321, olyan beteg kórlapját tekintették át, akik 1995 és 2001 között nyitott szív mellett végzett koszorúér vagy szívbillentyű-műtéten estek át. A páciensek közötti életkor, betegségek, elhízás stb. különbségeket statisztikai módszerekkel kiküszöbölték, majd a kapott vérkészítmény tárolási ideje alapján négy csoportot hoztak létre: 1-19; 20-26; 27-30; 31-42 napig tárolt vért kapókból.

 

Azoknak a betegeknek a kórházi halálozási aránya, akik a legfrissebb vért kapták, 4 százalék volt szemben a legrégebbi vért kapók 25 százalékával. Veseprobléma az első csoportban 7, a negyedik csoportban pedig 45 százaléknál lépett fel. Az első csoport tagjai a műtét után átlagosan 12 napot töltöttek a kórházban míg a negyedik csoport tagjai 17-et. ‘A kutatók régóta tudják, hogy a vörösvérsejtek jelentős változáson mennek át a tárolás folyamán, de idáig senki nem vizsgálta, hogy ennek van-e klinikai jelentősége. Kutatásunk kiindulópontjaként feltételeztük, hogy a hosszú tárolás káros hatásai markánsabban jelentkezhetnek azokon, akik sok vért kaptak’ – mondta Dr. Bennett – Guerrero. A kutatás nem vizsgálta a jelenség hátterében meghúzódó okokat, de a kutatók szerint az okok között szerepelhet a sokáig tárolt vér oxigén-szállító kapacitásának csökkenése illetve a vörösvérsejtek rigiditásának növekedése. Az Amerikai Egyesült Államokban maximum 42, Magyarországon a hatályos jogszabályok alapján teljes vér és vörösvérsejt készítmények 28-49 napig tárolhatók, az alkalmazott levételi, feldolgozási és tárolási eljárások függvényében.