A prosztata mérete előre jelezheti a rák súlyosságát

A kutatók 1251 olyan prosztatarákos esetet vizsgáltak 2000 januárja és 2008 júniusa között, amelyekben a férfibetegek prosztata-eltávolításon estek át. A páciensek alacsony kockázatú betegségben szenvedtek, mert prosztatájuk kevés prosztataspecifikus antigént (PSA) termelt, és legfeljebb hat Gleason-ponttal rendelkeztek. Ez a pontérték a daganat az első biopsziák során mért súlyosságát jelzi.

A kutatók kizárólag alacsony kockázatú betegeket vizsgáltak, akik számára kevésbé agresszív kezelés, például megfigyelés is alkalmas lehetne. Ez a lehetőség egyes betegeknél biztonságos lehet, mert a prosztatarák gyakran olyan lassan növekedik, hogy sosem jelent veszélyt a beteg életére.

A VICC kutatói kimutatták, hogy az esetek 31 százalékában, amikor a patológus megvizsgálta a műtét során eltávolított szövetet, a daganat súlyosságát a műtét előttihez képest felfelé módosította, és a kisebb prosztatával rendelkező férfiak esetében nagyobb volt a valószínűsége a felfelé módosításnak a műtét után.

A rákkutatók olyan plusz kapaszkodókat próbálnak felderíteni, amelyek segíthetnek az orvosoknak abban, hogy megfelelő tanáccsal láthassák el betegeiket azzal kapcsolatban, hogy biztonságosan választhatnak-e kevésbé agresszív kezelési módot a prosztata eltávolítása vagy a sugárkezelés helyett. A kutatás eredményei azt mutatták, hogy a PSA és a prosztataméret aránya összefügg a daganat súlyosságával, vagyis a nagy mennyiségű PSA-t termelő kisméretű prosztata esetében nagyobb valószínűséggel alakul ki súlyosabb daganat, míg a nagyméretű, sok PSA-t termelő prosztata esetében a daganat nagyobb valószínűséggel jóindulatú prosztata-megnagyobbodás.

A szakértők szerint az új eredmények újabb kapaszkodóval szolgálnak az orvosoknak a betegek tanácsadásában. Ez alapján az alacsony kockázatú betegeknek nagyobb valószínűséggel javasolhatják az agresszív kezelést, amennyiben kisméretű prosztatával rendelkeznek, mert ilyenkor nagyobb lehet az esélye a magasabb stádiumú daganat kialakulásának.

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a prosztata mérete nem számít döntő jelnek, mindenképpen pontosabb vizsgálatokat kell végezni.