A vérnyomás esetén az számít normálisnak, ha a szisztolés (a felső) érték 120 Hgmm alatt, a diasztolés (alsó) érték pedig 80 Hgmm alatt van. A prehipertenzió állapotában ezek kissé megemelkednek, 120 és 139 Hgmm illetve 80 és 89 Hgmm közé.
Jelen tanulmány elkészítéséhez a kutatók 12 korábbi kutatás anyagát tekintették át a vérnyomás és az agyvérzés témakörében. A tudományos anyagok több mint félmillió felnőtt adatait tartalmazták az Egyesült Államok, Japán, Kína és India területéről. A kutatók felfedezték, hogy a magas vérnyomást megelőző állapotban levő, előzetes keringési betegségben nem szenvedő betegeknél 55 százalékkal nőtt az agyvérzés esélye, mint a normális vérnyomás-értékekkel rendelkezők esetében, még azt követően is, hogy rögzítették az életkort, a nemet, a cukorbetegséget, elhízást, koleszterinszintet, dohányzást és hasonló tényezőket.
Mikor a prehipertenziós betegeket két csoportba osztották, kiderült, hogy a magasabb értékeket (130-139 és 85-89 Hgmm) mutató csoport tagjainál 79 százalékkal nőtt az agyi érkatasztrófa kockázata. Az enyhébb emelkedést mutatók között nem emelkedett jelentősen ez az arány. ”A betegek számára az üzenet az, hogy az agyvérzés a negyedik helyen szerepel a halálozási és rokkantsági listán az Egyesült Államokban. Aki a prehipertenziós kategóriába esik, annak nagyon komolyan fontolóra kell vennie az életmódváltást és a kockázat csökkentését.” – mondta a tanulmány vezetője, Dr. Bruce Ovbiagele, a Kaliforniai Egyetem professzora. Ovbiagele munkatársaival együtt azt is felfedezte, hogy a magasabb vérnyomás hatása az agyvérzés kockázatára a 65 év alattiak esetén bizonyult a legmarkánsabbnak. Csaknem 80 százalékkal nagyobb esélyük volt a betegségre, mint a hasonló korú, de normális vérnyomású embereknek. A kutatók úgy vélik, 65 év felett más tényezők homályosítják el a prehipertenzió hatását. ”Az életkor erőteljes szerepet játszik az agyvérzés kockázatában, mely meghaladja a kissé emelkedettebb vérnyomásból származó valószínűséget.” – mondta Ovbiagele.
A szakértők szerint elhamarkodott lenne mindenkit gyógyszeres kezelésnek alávetni, akinek kicsit magasabb a vérnyomása a kelleténél. Inkább életmódváltásra kellene rávenni őket, például arra, hogy hagyjanak fel a dohányzással, naponta legalább 30 percet mozogjanak, kevesebb alkoholt és sót fogyasszanak, valamint ügyeljenek a testsúlyukra. A gyógyszeres terápiát akkor kell megkezdeni, ha az előbb említett módszerek sem segítenek, illetve, ha a beteg cukorbajtól és vesebetegségtől is szenved, javasolta Dr. Amytis Towfighi, a Dél-Kaliforniai Egyetem orvosi karának adjunktusa. ”Az életmódváltozás bizonyítottan rendezheti a vérnyomást a prehipertenziós betegeknél.”