A tanulmány kimutatta, hogy azok az idősebb nők, akiknek pánikroham szerepelt a kórtörténetében, négyszer nagyobb valószínűséggel szenvedtek valamilyen szívbetegségben, mint azok, akiknek sosem volt pánikrohama.
„Azoknál a nőknél, akik legalább egyszeri pánikrohamról számoltak be, magasabb volt a szív-érrendszeri betegség és a halál kockázata az ötéves követés során mért átlagok alapján. Más kockázati tényezők ellenőrzése után is független tényező maradt a pánikroham,” – mondta a tanulmány szerzője Dr. Jordan Smoller, a Harvard Orvosegyetem pszichiátria docense. A pánikroham tünetei a hirtelen félelemérzet, szorongás és extrém kényelmetlenség-érzés, ami aránytalan az adott helyzettel.
A pánikroham gyors vagy szabálytalan szívveréssel, izzadással, hőhullámmal, hűvösség-érzettel, mellkasi fájdalommal, légzési nehézséggel, remegéssel, szédüléssel és halálfélelemmel is társulhat. Tízből legalább egy menopauzán átesett nőnek volt már legalább egy pánikrohama a tanulmány szerint. A kutatás során, aminek eredményét az Archives of General Psychiatry folyóirat októberi számában közölték, 3369 posztmenopauzális, 51-83 életév közötti nőt vizsgáltak meg. Minden nő kérőívet töltött ki arról, hogy az elmúlt hat hónapban volt-e pánikrohama.
Súlyos pánikrohamnak az számított, ha a hirtelen félelem mellett még néhány másik tünet is jelentkezett, a mérsékelt pánikrohamhoz csak 1-3 tünet kellett. Az átlagosan 5,3 éves követés során a kutatók információkat gyűjtöttek a szívtegségekről, stroke-ról és a bármely okból bekövetkezett halálesetről. A kutatók korrigálták az adatokat a szív-érrendszeri betegség egyéb kockázati tényezőivel, mint a súly, alkohol-fogyasztás, hormonális szerek használata, magas koleszterin, magasvérnyomás, kor, cukorbetegség és dohányzás.
Miután mindezen faktorokat beállították, azt találták, hogy a súlyos pánikroham négyszer magasabb szívbetegségi kockázattal járt, közel kétszeresére növelte a stroke és 75 százalékkal a bármely más okból bekövetkezett haláleset kockázatát. Azoknál a nőknél, akiknek mérsékelt pánikrohama volt, valamivel jobbak lettek az eredmények: a szívbetegség kockázata 65 százalékkal nőtt, a stroké megduplázódott és az össz-halálozás 34 százalékkal emelkedett. „A negatív érzelmi stressz és a pszichiátriai tünetek kedvezőtlen orvosi következményekkel járhatnak,”- mondta Smoller, a Massachusetts-i Kórház pszichiátriai osztályának helyettes vezetője.
„A pánikroham közvetlenül is hatással lehet a szív-érrendszer egészségére – a szorongás, pánik és más emocionális állapot megváltoztathatja a szívritmust és a véráramlást a korábbi tanulmányok szerint. Lehet, hogy a stesszhormonok és a Cannon-féle vészreakció más komponenesei közvetlenül is befolyásolják a szív-érrendszert,” – folytatta a doktor, majd hozzátette: „Az is lehet, hogy a pánikroham csak egyszerűen valamilyen más okból megnövekedett kockázatnak a jele. Lehetéges, hogy azok a nők, akik pánikot tapasztaltak, más, eddig fel nem ismert szív-érrendszeri betegségben szenvednek.”- teszi hozzá a szakember.
Dr. Stephen Siegel, a New York-i Egyetem Orvosi Központjának kardiológusa szerint a tanulmány sok érdekes kérdést vet fel, de további vizsgálatokra van szükség a pánikroham és a szívbetegség közötti kapcsolat végleges megállapítására. Addig is Siegel az javasolja, hogy minden nő lehetőség szerint csökkentse a szív-érrendszeri betegségek kockázati faktorait. „Minden ismert kockázati tényezőt kontrollálni – magasvérnyomás, dohányzás, cukorbetegség, magas koleszterin. Ezeken a faktorokon változtathatunk és tudjuk, hogy változást hoznak,” – mondta az orvos. A testmozgás egy másik bizonyítottan jó lehetőség – folytatta Siegel. Nem csak a szívnek tesz jót és csökkenti a vércukor-szintet, vérnyomást, koleszterint, hanem segít a szorongás oldásában és a depresszióban, ezzel mind a fizikai, mind a pszichológiai egészséghez hozzájárul.
