A mesterséges megtermékenyítés kockázata

A vérrögképződés kockázata azonban nem csak a mesterséges megtermékenyítésen átesett nőkre leselkedik. Minden terhességben jelen van a vérrögképződés kockázata, mivel a hormonok, különösen az ösztrogén szintje megemelkedik. Ez pedig megváltoztatja az úgynevezett véralvadási kaszkádot, vagyis az alvadás többlépcsős folyamatát. Ezen kívül a táguló méh is nyomást gyakorol a medence vérereire, ezért egyes nőknek a mozgás korlátozását is előírhatják a vérrögképződés kockázatának csökkentése érdekében.

A szakértők nem tudják pontosan, miért nagyobb a mesterséges megtermékenyítésen átesett nők esetében a vérrögképződés kockázata, de valószínűsítik, hogy a termékenységi kezelések még a normális terhességnél is magasabb szintre emelhetik az ösztrogénszintet. A másik tényező az lehet, hogy a mesterséges megtermékenyítésre szoruló nők genetikája eltér.

A British Medical Journal januári internetes kiadásában megjelent kutatáshoz több mint 23 ezer mesterséges megtermékenyítésen átesett nőt hasonlítottak össze 117 ezer természetes úton teherbe esett nővel. Az eredmények azt mutatták, hogy a mesterségesen megtermékenyült nők esetében ezerből 4,2 volt a vérrögképződés kockázata, míg a normális terhesség esetében az arány csak ezerből 2,5. A kockázat a terhesség első harmadában volt a legmagasabb.

Tüdőembólia a mesterséges megtermékenyítésben részesült nők körében tízezerből 8,1 esetben, a normális terhességen átesetteknél pedig tízezerből 6,0 volt. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a tüdőembólia abszolút kockázata a mesterséges megtermékenyítésen átesett nők esetében még így is alacsonynak számít.

”Nem akarjuk megijeszteni a pácienseket” – nyilatkozták a kutatók. ”Vérrögképződés még mesterséges megtermékenyítés esetében is meglehetősen ritkán fordul elő. Ráadásul a vérrögök többsége nem jut el a tüdőbe, és könnyen kezelhető.”