A kutatók a tanulmány elkészítése során összesen 51704 esetet vizsgáltak meg az Egyesült Államokban. A vizsgálatok alapján kiderült, hogy a nyakon és a fejbőrön előforduló melanoma esetében a betegek 1.84 -szer gyakrabban haltak bele a betegségbe, mint azok a páciensek, akiknél a test más területén alakult ki a bőrrák.
A fejbőrön és a nyakon található melanomás betegek az adatok szerint jóval később kerültek diagnosztizálásra, valószínűleg azért, mert a haj eltakarhatja ezeket a területeket. „Ez azonban valószínűleg nem az egyetlen magyarázat, ezek a melanomák ugyanis jóval agresszívabbak, mint a test más területén előforduló bőrdaganatok” – nyilatkozta Dr. Nancy Thomas, az Észak-Karolina Orvosi Egyetem munkatársa.
A nyaki és fejbőri melanomák átlagosan vastagabbak (0.8 milliméter) mint a többi melanoma (0.6 milliméter), és hajlamosabbak a fekélyesedésre is. A kutatási adatok szerint a nyirokcsomó-áttétek is gyakoribbak ezekben az esetekben. „A nyaki és fejbőri melanomás esetek csupán az összes melanomás megbetegedés hat százalékát teszik ki, de a halálos kimenetelű esetek tíz százalékáért felelősek” – nyilatkozta Dr. Thomas.
A kutatási adatok szerint az öt éves túlélési ráta a nyaki és fejbőri melanomás betegek esetében 83 százalék, szemben a többi melanomás beteg 92 százalékával. Tíz évre kivetítve a túlélési ráta 76 százalék, míg a többi betegnél 89.
A melanoma kialakulásának legfőbb oka a túl sok napsugárzásnak való kitettség, különösen a gyermekkorban elszenvedett leégések veszélyesek. A fehérbőrűeknél gyakrabban alakul ki a melanoma, különösen, ha a családban már előfordult ilyen megbetegedés.
