A megfelelő kenyér egész nap rendben tartja a vércukrot

Az, hogy bizonyos gabonaféléknek ilyen hatásuk van, korábban nem volt ismert tény. Mint a Lund Egyetem kutatásaiból kiderült, ez az alacsony GI értéknek (glikémiás index, a termék vércukoremelő képessége) és bizonyos emészthetetlen szénhidrátok kombinációjának köszönhető. A disszertációkutatási eredményeket bemutató tanulmány azt is bemutatja, hogy az alacsony GI értékű reggelit fogyasztók könnyebben képesek koncentrálni a délelőtt további részében.

A vércukorszint jelentős ingadozása manapság egyre inkább összefüggésbe hozható az időskori cukorbetegséggel, elhízással és a szív-érrendszeri megbetegedésekkel. Ezek a felfedezések így értékes információval szolgálnak olyan alacsony GI értékű, teljes kiőrlésű gabonatermékek új generációjának létrejöttében, amelyek ellensúlyozhatják az úgynevezett életmód-betegségeket. Jótékony hatással lehetnek ezen kívül a rövidtávú memóriára és az éleselméjűségre.

„Köztudott, hogy a szénhidrátokban gazdag, alacsony GI értékű reggeli szabályozhatja az ebéd után megemelkedő vércukorszintet. De eredményeim szerint az alacsony GI érték a megfelelő mennyiségű, úgynevezett emészthetetlen szénhidrátokkal (diétás rostok és ellenálló keményítő) kombinálva akár 10 órán keresztül is alacsonyan képes tartani a vércukorszintet, vagyis akár vacsora utánig is.” – mondta Anne Nilsson, az Alkalmazott Táplálkozási és Élelmiszerkémiai Tanszék doktorátusa, a disszertáció szerzője. Kísérletek azt is igazolták, hogy a reggelit követő vércukorszint emelkedést hasonlóképpen lehet szabályozni az előző este elfogyasztott megfelelő gabonatermékekkel.

Az árpa bizonyult a leghatékonyabbnak a négyféle gabona közül. Kísérletében Anne főtt és teljes kiőrlésű gabonákat használt fel a kenyerekhez. Amikor azonban a kenyeret kásává őrölte, annak hatása meggyengült, mivel a kulcsfontosságú szerkezetek elpusztultak, amelyek negatív hatással voltak mind a GI értékre, mind az ellenálló keményítő tartalomra.

A tanulmányból az is kiderül, hogy a megfelelő gabonák jótékony hatással lehetnek a metabolikus szindrómára, amely egy olyan állapot, melyben a cukorbetegség és a szív-érrendszeri megbetegedések komoly kockázata áll fenn. A metabolikus szindórma része az emelkedett vércukorszint, emelkedett inzulin és vérzsír-szint, a magas vérnyomás és a nagy hasi zsírtömeg. A vastagbél baktériumainak hatására az emésztetlen szénhidrátok bomlástermékei azonban jótékony hatással vannak a metabolikus szindróma számos kockázati tényezőjére, beleértve a gyulladásos értékeket és az inzulin hatékonyságának szintjét is, emellett jóllakottság érzetet kelt.

Anne Nilsson ezen kívül megvizsgálta az éleselméjűség és a vércukorszintek kapcsolatát is étkezések után. A kísérletben résztvevők magas vagy alacsony GI értékű reggelit kaptak, és utána mentális képességiket ellenőrző tesztet hajtottak végre. Azok, akik alacsony GI értékű reggelit fogyasztottak, jobban tudtak koncentrálni és jobb munkamemóriájuk volt (ez a rövidtávú memória egy típusa) a másik csoporthoz képest. Ezek a kísérletek azt is megmutatták, hogy az egészséges, alacsony glukóz-toleranciájú résztvevők (akiknél a vércukorszint egy átlagos étkezés után magasra felszökik) általánosságban kevésbé jól teljesítettek. „Az eredmények alapján elmondható, hogy azon emberek kognitív képességei, akiknél jelentős vércukorszint ingadozás fordul elő, gyengébbek.” – mondta Nilsson.