Heti három jógaórától javult az életminőség, csökkent a szorongás és a depresszió, mely gyakran jellemzi a ritmuszavaros betegeket, derült ki az Amerikai Kardiológiai Szakkollégium éves gyűlésén New Orleansban. ”Ezek izgalmas eredmények.” – jellemezte a tanulmányt Dr. Raul Mitrani, a Miami Egyetem Miller orvosi karáról a pacemaker-klinika igazgatója. Az aktivitás nem gyógyítja meg a pitvarfibrillációt, de csökkenti a betegség epizódjainak számát.
Korábbi kutatások már kimutatták a jóga más, szívre gyakorolt kedvező hatásait. Csökkenti például a vérnyomást, a koleszterinszintet, rugalmasabbá teszi az artériákat, de ez az első tanulmány, mely kifejezetten a pitvarfibrillációra koncentrált, mondták el a szerzők a Kansas Egyetemi Kórház Közép-Amerikai Kardiológiájának munkatársai. A pitvarfibrilláció több millió idős amerikai embert érint. A szabálytalan szívverés nagy mértékben növeli a vérrögök keletkezésének, illetve az agyvérzésnek az esélyeit. Kezelése vagy invazív műtéttel történik, vagy gyógyszerekkel, melyeknél viszont mellékhatások jelentkezhetnek. Az életmód átalakítása is segíthet, például az alkohol és a koffeinbevitel csökkentése, melyek mind epizódokat válthatnak ki.
Az új kísérlet során a 25-70 éves, szívritmus-zavarban szenvedő 49 beteg felügyelt jóga programban vett részt. Három hónapon át hetente 3 alkalommal összesen 45 perc időtartamban jógáztak. A foglalkozásokat légzőgyakorlatokból, ászánákból (különböző pozíciók), meditációból és relaxációból állították össze. A résztvevők oktató DVD-t is kaptak, és arra bátorították őket, hogy otthon is végezzék el a feladatokat minden nap. A jógázással töltött három hónap során átlagosan 2,1 epizódot éltek át a betegek, míg az órák kezdete előtti három hónap alatt 3,8-t.
”A haladó jógik már rég megcáfolták azt, hogy a szívritmust automatikusan a fiziológiás igények szabják meg.” – jegyezte meg Dr. Scott Shurmur, az omahai Nebraskai Egyetem Kórházán belül található preventív kardiológiai részleg igazgatója. ”Tudjuk, hogy a meditáció, a jóga és más módszerek által részben tudatosan is befolyásolható a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer. Ez az első alkalom, hogy láttam a pitvarfibrillációra gyakorolt hatását, mely kézzelfogható bizonyítékot nyújt.”
”A jóga abszolút mértékben szerepet játszhat a pitvarfibrilláció féken tartásában.” – erősítette meg Dr. Louis Teichholz, a New Jersey-ben található Hackensack Egyetemi Kórház kardiológiai részlegének orvos-igazgatója, aki a jóga légzési gyakorlataira hívta fel a figyelmet, mely különösen a prána jóga kulcsfontosságú része. ”Ha tanulmányozták volna a szívfrekvencia változatosságát, látták volna a szimpatikus idegrendszer aktivitásának csökkenését. Ez lép működésbe a félelem és rettegés során. Az adrenalin szintjének hirtelen megugrása az arra hajlamos egyéneknél kiválthatja a ritmuszavart.”
Egy másik, a gyűlésen bemutatott tanulmány alátámasztotta, hogy a testedzés milyen értékes a szív általános egészségi állapota szempontjából. Texasi kutatók jelentették, hogy a rendszeres testmozgás rugalmasan és jó erőben tartja a szívet, még a nyugdíjas években is. Megőrzi a szív izomtömegét, olyan szinten, mint egy nyugalmasabb életet élő 25-34 éves emberé. A tanulmányból kiderül, hogy azok a 65 év felettiek, akik egész életükben sportoltak, megőrizték a kamrai állományukat. A szív ezen része vesz részt a vér pumpálásában, és az öregedéssel egyre kisebb lesz. A résztvevők felnőttként hetente hat-hét alkalommal edzettek, de a dallasi Texas-Délnyugat Egyetem kórházának kutatói úgy vélik, ha a középkorúakat rá lehet venni a mozgásra, már azzal meg lehetne előzni a szívelégtelenséget és más keringési betegségeket. A szakértők kihangsúlyozták, hogy a közzétett adatok még nem estek át szigorú szakmai értékelésen, melyet akkor végeznek el, mielőtt a kutatás anyaga orvosi folyóiratokban jelenik meg.
