A gyümölcslének nagyobb a megelőző hatása, mint magának a gyümölcsnek, állítják Dr. Kelly Decore és munkatársai a Montpellier Egyetemről. Elsőként mutatták ki, hogy a gyümölcs tartósítása nagy mértékben befolyásolhatja egészségügyi hatásait. Legtöbbször tartósított gyümölcsöt fogyasztunk, de a tápanyag-összetételt mindig a nyers gyümölcsre szokták megadni.
Ahhoz, hogy megvizsgálják, milyen hatással van a fenoltartalomra a lé kipréselése (ez egy igen erőteljesen antioxidáns összetevő), a kutatók szőlőt, szőlőlét, almát, almalét vagy vizet adtak a hörcsögöknek egy olyan étrend kísérőjeként, mellyel elősegítették az érelmeszesedés kialakulását. A folyamat során ugyanis az ereket zsírblokkok zárják el, mely szívinfarktushoz vagy agyvérzéshez vezethet. Az állatok kontrollcsoportját normál étrenden tartották.
A hörcsögök emberi léptékkel számolva 3 almának ill. 3 fürt szőlőnek megfelelő mennyiségű gyümölcsöt fogyasztottak naponta. Egy 70 kilós emberre átszámolva 4 pohár gyümölcslevet kaptak. Az alma és a szőlő nagyjából azonos mennyiségű fenolt tartalmaz, míg a kékszőlő leve 2,5-szer annyit, mint az almalé.
A vizet fogyasztó állatokhoz képest a gyümölcsön és gyümölcslén tartott állatoknál alacsonyabb koleszterinszintet mértek, kevesebb oxidációs stressznek voltak kitéve, ereikben kevesebb zsír gyűlt össze. A legerősebb hatása a kékszőlőnek, az almának és az almalének volt. Az eredmények azt sugallják, hogy az ételek fenoltartalma közvetlen összefüggésben áll az antioxidáns összetevőivel. A gyümölcsök más antioxidánsai, mint pl. a C-vitamin, a karotin is hozzájárul a hatásukhoz.
Decorde csapata a következőket írja: az eredmény megerősíti azt, hogy a gyümölcsök és gyümölcslevek jelentős klinikai és népegészségügyi hatással bírhatnak.