A gabona hatása a cukorbetegekre

A korszerű táplálkozási tanácsadással egyező eredményű tudományos vizsgálat adatait az Amerikai Szívgyógyász Társaság folyóirata, a Circulation (Keringés) közölte.

Az Egyesült Államokban 1976-ban kezdődött az a hosszú távú vizsgálat, amelyben 121 700 ápolónő adta beleegyezését ahhoz, hogy adatait személytelenül, de tudományos célra összegyűjtve fölhasználják. Meian He és munkacsoportja most 7822, felnőttkori cukorbetegségben szenvedő ápolónő 26 éves megfigyelésének eredményeit összegezte. A tanulmány résztvevői rendszeresen adtak részletes, írásos tájékoztatást életmódjukról, étkezésükről és azokról a gyógyszerekről, amelyekkel betegségüket kezelték.

A kutatók pontosan dokumentálták a vizsgálati alanyok egészségének alakulását. A cukorbetegek sorsát a többi, nem cukorbeteg kolléganőéhez hasonlították.

Étkezési szokásaik alapján öt csoportba osztották őket. A kérdőívekben szereplő adatok szerint az első csoportba azok kerültek, akik a legtöbb teljes magot vagy teljes őrlésű gabonaterméket fogyasztották. Az ápolónők nemcsak azt írták le évtizedeken keresztül, hogy mit ettek, hanem az ételek napi mennyiségét is megadták. A vizsgálók ebből kiszámolták az egyes ennivalók átlagos napi fogyasztását.

Az első csoportba tartozó ápolónők átlag csaknem nyolc grammnyi, teljes gabonának megfelelő magból készült ételt ettek, az ötödik csoport tagjai pedig napi egy grammnál kevesebbet vettek magukhoz. Azok a cukorbetegek, akik a legtöbb, nem finom lisztté őrölt gabonát fogyasztották, szív- és érrendszeri halál szempontjából 35 százalékkal kisebb kockázattal bírtak, tehát tovább élhettek, mint az ötödik csoportba tartozók.

A munkacsoport előző vizsgálata arra utalt, hogy a gabonafélék héjának alkotórészeiben vannak azok a molekulák, amelyek gátolják az érelmeszesedés lényegét jelentő lassú gyulladásos folyamatot. A most közölt eredmények is megerősítették ezt a fontos, további tanulmányokat igénylő fölismerést.