A kutatók dimetil-benzantracént (a cigaretta egyik rákkeltő anyaga) fecskendeztek a kísérleti egerekbe bőrébe, miután előzőleg magas (1,2%), illetve alacsony (0,2%) foszfáttartalmú étrenden tartották őket. A magas foszfáttartalom 50%-kal növelte a bőrben a papillómák kialakulását.
A foszfát alapvető élelmiszeri összetevő, mely a csontokban kalciummal képez komplexet, a DNS vázát alkotja, valamint a sejtek energetikájához nélkülözhetetlen. A foszfátcsoport a különböző enzimek szabályozásában vesz részt, ezért szerepe alapvető a daganatok kialakulása során észlelt szabályozási zavarokban. Dr. George Beck, a tanulmány szenior szerzője szerint emiatt a megváltozott foszfátszint maga is felboríthatja ezeket a kémiai szabályozási köröket.
A közegészségügyi vizsgálatok szerint az elmúlt 30 évben a foszfátbevitel emelkedése figyelhető meg, ami részben a táplálék-kiegészítőknek köszönhető. Ezenfelül foszfátot tartalmaznak a húsfélék, bizonyos pékáruk, illetve üdítő italok is.
A szerzők megállapították, hogy a kísérletekben naponta alkalmazott magas beviteli dózist emberekre vetítve (1800 milligramm) sokan elérik, vagy meghaladják. Az alacsony dózis emberek esetén 500 milligrammnak felel meg.
Koreai kutatók állatkísérletes modellben hasonló összefüggést találtak a tüdőrák kialakulásával kapcsolatban.
Beck és munkatársai először arra figyeltek fel, hogy a magas foszfát a csontsejtek osztódását elősegíti, mely számos olyan fehérjén keresztül történik, ami a daganatok kialakulásában is szerepet játszik. Megfigyelték továbbá a bőrben az N-Ras nevű fehérje aktivációját, melynek szabályozási zavara daganatokhoz vezet.
A foszfát bélből való felszívódását befolyásolja a táplálék összetétele, illetve vannak nemtől, kortól, fizikai aktivitástól függő sajátságok. A foszfát ajánlatos dózisát gyermekkorban 1250 mg-ban, felnőttkorban 700 mg-ban határozzák meg, azonban az amerikaiak átlagos fogyasztása 1334 mg.