A tanulmányból nem meglepő módon az is kiderült, hogy a fluoxetint szedő betegek kevésbé voltak hajlamosak a depresszióra is a stroke-ot követően. Az agyi érkatasztrófát követő leggyakoribb fogyatékosság a féloldali bénulás és/vagy gyengeség. A korábbi kutatások azt mutatták, hogy az antidepresszánsok segítenek a motoros működés helyreállításában stroke után, valószínűleg azzal, hogy növelik a szerotonin szintjét a központi idegrendszerben.
A The Lancet Neurology januári számában megjelent kutatást vezető Dr. Francois Chollet szerint az eredmény új utat nyit a leggyakoribb stroke típus kezelésében, melynek esetében a rohamot egy ér elzáródása okozza. Chollet, a toulouse-i egyetemi kórház kutatója azt is megjegyezte, hogy a fluoxetin magukat a neuronokat célozza, nem pedig az artériákat próbálja újra megnyitni, mint sok más stroke gyógyszer.
A kísérletben 118 ischaemiás stroke-on átesett beteg vett részt. A végeredmény azt mutatta, hogy a fluoxetint és a placebót szedő csoportok közül az antidepresszánst szedők közül többen tudtak függetlenül élni a három hónapos megfigyelési időszakot követően. A járulékos előny ráadásul az volt, hogy a fluoxetint szedők kisebb valószínűséggel szenvedtek depresszióban.
Dr. Larry B. Goldstein, a Duke University Stroke Center igazgatója szerint azonban elképzelhető, hogy a hatóanyag csupán azáltal javította a fizikai funkciókat, hogy a depresszió visszaszorulása következtében a betegek tevékenyebben vettek részt a fizikoterápiában.