„A kísérleteink arra utalnak, hogy némely daganat-ellenes kezelés hatására még több rákos őssejt alakul ki, amelyek aztán képesek áttétet képezni. Ezek a sejtek így próbálják túlélni a terápiát” – mondta az ismertetett kutatás egyik résztvevője, Dr. Vasyl Vasko, a bethesdai Központi Egészségügyi Egyetem patológusa. „Ez segít megmagyarázni, hogy az őssejt markerek fokozott megjelenése a vérben a kemoterápia és a sugárkezelés után miért utal a prosztata-, emlő- és tüdőrákban szenvedő betegek rossz prognózisára” – mondja Dr. Vasko. „Ha megértjük, hogyan célozzuk meg ezeket a különleges daganatsejteket, az nagyon hasznos lehet a rákterápiában.”
A Nanog és MBI1 nevű rákos őssejt-markerek (jelző-molekulák) vasko szerint hozzásegítik ezeket a daganatos sejteket, hogy megújítsák magukat és más sejttípusokká alakuljanak. Ugyanilyen jelzőmolekulákat találtak korábban az embrionális őssejteken is. Szakemberek szerint néhány terápia ezért nem alkalmas a daganat megsemmisítésére, mert nem a rákos őssejtet célozza meg.
A feltételezés vizsgálatára Dr. Vasko a san antonioi CRTRC Gyógyszerfejlesztési Intézet és a Johns Hopkins Egyetem tudósaival együtt az őssejt-markereket illetve a tumor térfogatát mérte kezelés előtt és után egérmodellben. Kiválasztottak egy ritka daganatféleséget, a mesenchymális chondrosarcomát (kötőszövet eredetű, rosszindulatú porctumor, MCS), amely még nem olyan jól ismert és hatékony kezelési módszer sem áll rendelkezésünkre. A kutatók először megállapították, hogy a Nanog és BMI1 őssejt-markerek sokkal nagyobb mennyiségben jelentek meg a tumor áttéteiben, mint magában az elsődleges tumorban. „Ez arra utal, hogy a markerek megjelenése szerepet játszik az áttét kialakulásában” – mondja Dr. Vasko.
Ezután különböző daganatellenes terápiákat alkalmaztak az egerek humán sejtes daganatain, és megnézték a tumorra gyakorolt hatását. „Úgy tűnt, néhány kezelés hatásos volt, mert drámaian csökkentették a tumor méretét” – mondta Dr. Vasko. De az őssejtek kezelés előtti és utáni megjelenésének vizsgálata kiderítette, hogy bár sok kezelés csökkentette a tumor méretét, közben megnövelte a Nanog és BMI1 expresszióját. „Ezek a kezelési módszerek nem voltak elég hatékonyak, hogy megakadályozzák a tumor növekedését és a rákos őssejtmarkerek továbbra is jelen voltak” – folytatta Dr. Vasko.
„Feltételezzük, hogy a rákos sejt úgy menekül a kemoterápia elől, hogy elkezd őssejtmarkereket megjeleníteni (expresszálni). Az a kisszámú sejt, ami túléli a kezelést, újabb áttéti tumorokat hozhat létre.” – magyarázta a szakember, aki pontosan még nem tudja, hogyan zajlik a folyamat, de feltételezi, hogy a haldokló sejtek egy csomó faktort választanak ki, melyek elindíthatják más rákos sejtek őssejtmarkereinek előállítását. „Úgy gondolom, hogy a sejtek egyszeűen megpróbálnak túlélni és egy olyan mechanizmust használnak, amit az embrionális életben tapasztaltak.” – véli Vasko.
