”Az általános vélekedésekkel ellentétben úgy tűnik, a cukorbetegségre való hajlam a ’light’ típusú, kalóriaszegény, illetve kalóriamentes italok esetében sokkal inkább növekszik, mint a hagyományos, cukros italok fogyasztásakor” – olvasható a francia Országos Egészségügyi és Orvosi Kutatóintézet (Inserm) tanulmányában.
A tanulmány elkészítéséhez a tudósok 66 000 önkéntes francia nőt interjúvoltak meg, majd egészségi állapotukat az 1993 és 2007 közötti időszakban 14 évig nyomon is követték. A kutatásban főleg középkorú, illetve annál idősebb (1925 és 1950 között született) nők vettek részt.
A cukros italokról már korábban bebizonyosodott, hogy növelhetik a diabétesz kialakulási esélyét, a mesterség édesítőkkel készült, sokszor egészségesebb alternatívaként hirdetett light italokról azonban eddig csak keveset lehetett tudni. Francoise Clavel-Chapelon és Guy Fagherazzi kutatók épp ezért határozták el, hogy megvizsgálják a cukorbetegség előfordulását a cukros és light üdítőket, valamint a csak gyümölcslevet fogyasztó nők körében.
Az eredmények szerint a gyümölcslét fogyasztó csoporttal összehasonlítva az üdítős csoportokban jóval magasabb volt a cukorbetegség előfordulási aránya. A diabétesz kialakulási esélye egyharmaddal nőtt azoknak a nőknek az esetében, akik heti három és fél deci cukros üdítőt fogyasztottak, és több mint duplájára nőtt azoknál, akik heti hat deci üdítőt ittak meg. A light italok még ennél is jelentősebben növelték azonban a betegség előfordulását: a cukros üdítőket fogyasztókhoz képest a light italok heti fél liter esetén további 15 százalékkal, heti másfél liter esetén pedig további 59 százalékkal növelték a cukorbetegség kialakulási esélyét. A vizsgálatok során a hozzáadott cukor nélküli, százszázalékos gyümölcslevet ivó nők esetében nem nőtt a diabétesz előfordulási aránya.
A tudósok szerint a legnagyobb gond az, hogy a light italokból általában jóval többet fogyasztunk, mint a hagyományos üdítőkből: a vizsgálat során a heti átlag 2,8 pohár volt a light, és 1,6 pohár a cukros italokból.
A kutatók persze igyekeztek kiemelni, hogy a tanulmánynak is megvannak a maga hiányosságai: ”Nem lehet kizárni annak a lehetőségét, hogy a mesterségesen édesített üdítőkön kívül más tényezők is szerepet játszottak a cukorbetegség kialakulásában. A megfigyelési periódus során például nem frissítettük rendszeresen a heti üdítőfogyasztással kapcsolatos adatokat, így könnyen lehet, hogy idővel megnőtt vagy lecsökkent a fogyasztás. Az étkezési szokásokat egyáltalán nem vizsgáltuk, tehát az evéssel kapcsolatos problémák sem zárhatók ki.” Fagherazzi szerint a mostani bizonyítékok egyelőre nem elegendőek ahhoz, hogy ”eltántorítsák az embereket az üdítőfogyasztástól”, így további vizsgálatokra is szükség lehet.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint jelenleg világszerte 347 millió cukorbeteg él, akiknek krónikus betegségét az okozza, hogy szervezetük nem képes előállítani, illetve megfelelőképpen hasznosítani az inzulint.
A kutatás részletes leírása az American Journal of Clinical Nutrition című szaklap legfrissebb számában olvasható.
