„Ha a csendes agyi infarktus végbemegy az agyban, azt is jelenheti, hogy kár keletkezik a vesében is. A jelek azonosítása azonban csökkenti a vesebetegségek kialakulásának kockázatát.”- állítja Takashi Uzu, a japán Shiga Orvosi Egyetem munkatársa.
A vizsgálat során 608, kettes típusú cukorbetegségben szenvedő pácienst vizsgáltak meg. Kezdetben nem tapasztalták senkinél az agyvérzés, vese – vagy szívbetegség tüneteit. A mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) során azonban kiderült, hogy 177 betegnél, vagyis a kísérletben résztvevők 29 százalékánál volt tapasztalható az SCI. Az agy finom felületein található károsodást az agyi erek rendellenessége okozza, de ezek sokszor nem elegendőek ahhoz, hogy kiváltsák az agyvérzés tüneteit.
Kiderült a hosszú távú nyomon követés során, hogy a diabéteszes betegnél nagyobb az esély a veseelégtelenség kialakulására. A csendes agyi infarktusos betegeknek 2,5-ször nagyobb a kockázata a halálozásra, illetve arra, hogy a vesebetegség végső stádiumába kerülnek, a vesefunkció csökkenésének esélye pedig ötször magasabb.
Újabb vizsgálatokra van szükség, hogy értékeljék a cukor- és vesebetegség összefüggéseit. „A microalbuminuria, vagyis a kis mennyiségű albumin fehérje a vizeletben a legfontosabb jele a vesebetegség diagnosztizálásának. Azonban a vesefunkció csökken kimutatható microalbuminuria nélkül is a kettes típusú cukorbetegek esetében.” – mondta el Uzu.
„Nagyobb valószínűséggel alakul ki súlyos vesebetegség, függetlenül a microalbuminuriától, azoknál a diabéteszes betegeknél, akiknél észlelhető agyi károsodás az MRI vizsgálatok során.” – mutattak rá a vizsgálatok.
„A SCI és a micoalbuminuria kiértékelése hasznos lehet a vesebetegség kockázatának megállapításánál.” Volt némi veszély a betegek kiválasztásánál. Bár a legtöbb beteg esetében kisebb területen volt megfigyelhető az agykárosodás, a vizsgálatok nem zárják ki a nagyobb területű károsodást sem. „Ezért nemcsak a kisebb, hanem a nagyobb véredények is befolyásolhatják a vesebetegség kockázatát a pácienseinknél.” – tette hozzá Uzu.