A barna rizs kontra fehér rizs

Share on facebook
Share on whatsapp
Share on email

A barna rizs, szemben a fehér rizzsel, védőhatással rendelkezik a magas vérnyomással, és az érelmeszesedéssel szemben – állítják a philadelphiai Temple University fiziológus kutatói.

A Satoru Eguchi vezette kutatás eredményei szerint a barna rizs egyik felszabaduló összetevője gátolja az angiotenzin II hatását – ez a vegyület hozzájárul a magas vérnyomás és az érelmeszesedés kialakulásához. A munkában szerepet vállalt a Wakayana Orvosi Egyetem számos munkatársa is. Az eredményekről Dr, Eguchi munkatársa, Dr. Akira Takaguri áprilisban számolt be a Kísérleti Biológia éves kongresszusán Anaheimben.

Japánban néhány népszerű rizsfajta fehér középső része és a barna rostos külső réteg közötti rétege gazdag oligoszacharidokban és rostokban. A munkacsoport arra koncentrált, vajon az itt előforduló anyagok képesek-e az angiotenzin II gátlására.

Először a kérdéses részből kivonatot készítettek, ezt különböző vegyületekben oldották fel (alkohol, metanol, ecetsav). Ezután az oldatok erekből származó simaizom-sejtekre gyakorolt hatását vizsgálták  – a simaizom alapvetően meghatározza az érfal rugalmasságát; a magas vérnyomás és az érelmeszesedés közvetlenül károsítja ezeket a sejteket.

Az ecetsavban oldott kivonat csökkentette az angiotenzin II simaizom-sejtekre kifejtett aktivitását. Ez megmagyarázza azt a régóta megfigyelt jelenséget, hogy Japánban kevesebben halnak meg szív- és érrendszeri megbetegedésben, mint az Egyesült Államokban, ugyanis ott a rizs nem számít elsődleges étrendi összetevőnek.

“Az eredmények alapján úgy tűnik, van valami a rizsben, amelyet felhasználhatunk a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében” – mondta Dr. Eguchi.