A Rhode Island Egyetem kutatói által végzett tanulmány, az egyik vezető haláloki megbetegedés, a hirtelen szívhalál kialakulásához vezető ritmuszavarok és szabálytalan szívritmus molekuláris mechanizmusának megértéséhez nyújt régóta várt betekintést.
A Journal of Clinical Investigationben megjelent tanulmány kitapossa az utat az új, genetikailag megcélozható terápiák számára, mellyel megelőzhetőek lennének a fatális kimenetelű szívritmuszavarok. A legtöbb hirtelen szívhalál ritmuszavarokhoz társul, olyan klinikai állapotokhoz, mint például a hosszú QT szindróma (LQTS), mely gyors, kaotikus szívritmushoz vezető ingerület-átviteli zavar a szívben. A LQTS örökölhető, emellett bizonyos gyógyszeres terápia okozhatja és általában egyébként egészséges gyermekeket és fiatal felnőtteket érint.
A szindróma relatíve ritka – vagy sokkal inkább aluldiagnosztizált egyes szakértők szerint -, néhány variánsa pedig gyakoribb lehet, mint azt korábban gondolták. A LQTS nevét az elektrokardiogramon (EKG-n) látható megnyúlt QT intervallumról kapta. A QT szakasz a szívkamrák kiürülésének (depolarizációnak) és újratöltődésüknek (repolarizációnak) megfelelő időintervallumot mutatja, ezután kezdődhet az újabb összehúzódási ciklus. A legtöbb betegben a probléma apró ioncsatornáktól eredeztethető, melyek elektromosan töltött ionokat, például káliumot engednek ki a szív sejtjeiből. Ez az ionáramlás elengedhetetlen a szívizom megfelelő repolarizációjához. A megnyúlt QT intervallum esetén megnövekszik a szabálytalan szívritmus és néhány esetben a hirtelen szívhalál kialakulásának valószínűsége.
“Még mindig megfeszített erővel kutatjuk és próbáljuk megérteni, hogy miért vezet egyeseknél a szívritmuszavar hirtelen szívhalálhoz, míg másoknál nem, és hogy milyen mögöttes mechanizmusok és abnormalitások játszanak ebben szerepet” – mondta Dr. Gideon Koren, a Rhode Island Kórház Szív-érrendszeri Kutató Központjának igazgatója, a Brown Egyetem Warren Alpert Orvosi Iskolájának professzora. “Az egyik oka annak, hogy eddig nem sokat tudtunk erről, hogy nem állt rendelkezésünkre megfelelő állatkísérletes modell. Korennek és munkatársainak olyan állatkísérletes LQTS modellt sikerült kifejleszteniük, ami lehetővé teszi a tudósok számára a ritmuszavarokat, majd hirtelen szívhalált kiváltó mechanizmusok vizsgálatát. Ez az első állatkísérletes modell, amely tükrözi, hogy mi történik az emberben szívritmuszavarok esetén. A kutatók speciálisan a két leggyakoribb emberi LQTS szindrómára – LQT1 és LQT2 – fejlesztettek ki transzgén modelleket. Mindkét esetben hibás gének miatt termelődnek a rendellenesen működő ioncsatornák – olyan fehérjék, melyek felelősek a szívsejtekből történő kálium-ionok ki és beszállításáért, így a szív összehúzódásáért. LQT1 -ben a mutáció a KvLQT1 génen található, míg LQT2 -ben a HERG gén érintett.Felfedezték, hogy mindkét modellben szelektíven működnek az érintett kálium-ion csatornák, és ez minden esetben a QT szakasz megnyúlását eredményezi. Mindemellett két teljesen eltérő hatást tapasztaltak. Az LQT1 csoportban a QT megnyúlás ellenére nem tapasztaltak spontán szívritmuszavart, vagy hirtelen szívhalált. Ezzel szemben a LQT2 csoportban, ahol sokkal kifejezettebb volt a QT megnyúlás, épp az ellenkezőjét tapasztalták: több spontán ritmuszavar keletkezett, és néhány állat hirtelen elpusztult. Miután fluoreszcens leképező technikákkal vizsgálták a modelleket, a kutatók arra jutottak, hogy a LQT2 csoportban, a szívizom elülső falának külső rétegében megnőtt térbeli repolarizáció eloszlás miatt alakul ki ingerületátviteli zavar, és ez vezet fatális ritmuszavarokhoz. A LQT1 csoportban a kisebb fokú QT megnyúlás ellenére sem tapasztaltak hasonló repolarizációs változást.A tanulmány a fentieken kívül kétségtelenül fennálló kapcsolatot fedezett fel a HERG és a KvLQT1 között: direkt vagy közvetett kapcsolatban állnak és bármelyik csatornában végbemenő mutáció befolyásolhatja a többi csatorna funkcióját. Koren szerint ez a jelenség kihangsúlyozza hasonló állatkísérletes modellek szerepének fontosságát a szívritmuszavarok és hirtelen szívhalál megértésében.”Bár nem minden esetben alkalmazhatók az állatkísérletes eredmények emberen, úgy gondoljuk, hogy ezek az eredmények meghozták az első lépést ahhoz, hogy jobban megértsük, hogyan és miért okoz a szívritmus zavar hirtelen szívhalált.”- mondta.
Koren szerint a LQT2 modellnek fontosabb szerepe lehet a hirtelen szívhalál mögött álló mechanizmusok megértésében, a LQT1 modellel vizsgálhatók és monitorozhatók lesznek azok a gyógyszerek, amelyek a HERG kálium-ion csatornával állnak kölcsönhatásban, így a QT szakasz megnyúlását, és potenciálisan veszélyes szívritmuszavart okoznak.Hasonló gyógyszerek – beleértve bizonyos antibiotikumokat – vizsgálata döntő fontosságú lehet olyan menopauza előtt álló nőkben, akiknél enyhén megnyúlt QT intervallumot tapasztaltak, és érzékenyebbek ezekre a gyógyszeres terápiákra.
