A humán embrionális őssejtek elméletileg képesek a felnőtt ember test bármely sejtévé kifejlődni (ezért ‘pluripotensnek’ nevezik őket). Ez a képességük, valamint, hogy korlátlan ideig differenciálatlanok képesek maradni sejttenyészetben, teszik lehetővé a regeneratív orvoslást . A humán embrionális őssejtek egyedülálló eszközei számos betegség – többek között a cukorbetegség, a Parkinson-kór és a szívbetegség – kezelésének.
Ugyanakkor jelentős hátránya, hogy az őssejtek hajlamosak a teratoma nevű speciális tumorokká nőni, miután laboratóriumi kísérletek során egerekbe ültetik őket. Azt feltételezik, hogy ez a tumor kialakulását okozó tulajdonság az emberekben is megjelenhet átültetés után. Az embrionális őssejtekből tumorrá való átalakulás kifejezetten rejtélyes, mivel ezek a sejtek teljesen normális sejtekből indulnak ki.
A Héber Egyetem alá tartozó Silberman Élettudományok Intézet Genetikai Osztályának Őssejt Intézetében egy kutatócsoport a probléma megoldásán dolgozott. Legújabb kutatásuk során megvizsgálták a humán embrionális őssejtekből való tumor kialakulás genetikai alapjait, és azonosítottak egy kulcsfontosságú gént. Ez a gén a survivin, amely a legtöbb rákban és korai stádiumú embriókban expresszálódik, ám a kifejlett normál szövetekből szinte teljesen hiányzik.
A survivin gén a differenciálatlan humán embrionális őssejtekben és a belőlük kialakuló tumorokban kifejezetten nagy mennyiségben jelenik meg. A differenciálatlan sejtekben és tumorokban a survivin aktivitásának semlegesítésével a kutatók be tudták indítani a programozott sejthalált (apoptózist). A génnek közvetlenül a sejtek transzplantációja előtti gátlása minimalizálhatja a tumor kialakulás esélyeit, ám a kutatók óvatosságra intenek, mert egy kombinált stratégiára lehet szükség.
