Egy széleskörű klinikai vizsgálat megállapította, hogy a stent beültetését követő első hónapban megkétszereződik a stroke és a halálozás kockázata azon betegekhez képest, akiken ilyen beavatkozást nem végeztek. Jelenleg Dr. Colin Derdeyn és munkatársai a jelenség okának feltárásán dolgoznak. Az okok között a stent okozta nagyobb vérrögképződési-hajlam, a vénák hajlékonyságának korlátozása, illetve a beültetés során érfalban kialakuló sérülések lehetnek. A kutatók szerint a stent helyett jobb módszer lehetne a vérnyomás, illetve a koleszterinszint agresszív csökkentése.
A New England Journal of Medicine oldalain közölt vizsgálat 450 betegre terjedt ki, akiket 2008-ban 50 különböző egészségügyi intézményben láttak el szélütéssel, vagy enyhébb, stroke-szerű tünetekkel, melyek az agy fő verőerének meszesedésének talaján alakultak ki. A meszesedés csökkenti a véráramlást, és növeli az újabb agyi esemény kialakulásának kockázatát. Az összes beteg vérhígító-kezelésben részesült, valamint koleszterin- és vérnyomáscsökkentő gyógyszereket is kaptak. A véletlenszerűen döntötték el, hogy mely betegeknél alkalmaznak stentet (az esetek mintegy 50 százalékában).
A kutatók megállapították, hogy a stentes betegek közel 15 százalékánál alakult ki második stroke, vagy következet be halál a kezelést követő 30 napban, míg a kontroll csoportnál ugyanez az arány csupán 6 százalékos volt. Egy éves periódust tekintve a stentes csoport 20,5, míg a kontroll csoport 11,5 százalékánál alakult ki stroke, vagy halál. A különbség jóval nagyobb, mint amire a kutatók előzetesen számítottak. További kutatások célja annak feltárása lehet, hogy függ-e a stent hatásfoka attól, hogy mi okozta a verőerek elzáródását: csak meszes plakk, vagy a plakk és a vérrögösödés együttesen.
