Egészségügyi hírek

PSD - A fehérje, ami 130 agyi rendellenesség okozója


Angol kutatók bejelentették, hogy a fehérjék egy olyan csoportját fedezték fel, amelyek kulcsszerepet játszanak több mint 130 agyi rendellenesség kialakulásában.

Tanulmányuk meglepő összefüggést is feltárt az Alzheimer- és a Parkinson-kórt is magukban foglaló betegségek és az emberi viselkedés evolúciója között. Az emberi agy a specializálódott idegsejtek millióinak labirintusa, melyeket elektromos és kémiai útvonalak, ún. szinapszisok milliárdjai kapcsolnak össze. E szinapszisokon belül helyezkednek el azok a fehérjék, amelyek egyesülnek. Egyesülésük következtében egy molekuláris gépezet jön létre, az ún. posztszinaptikus denzitás (PSD), amely gátolja a szinaptikus működést, ezáltal betegségeket és viselkedésbeli változásokat hoz létre.

A Nature Neuroscience szaklapban közzétett tanulmányban a brit Wellcome Trust Sanger Institute munkatársai Seth Grant vezetésével agyműtéten átesett betegek szinapszisaiból nyertek ki posztszinaptikus denzitásokat. "Kiderítettük, hogy a PSD több mint 130 agyi rendellenességben játszik szerepet; ez sokkal több, mint vártuk" - nyilatkozta Grant. "Az emberi PSD számos, több millió embert sújtó betegség esetében is központi szerepet játszik." A gyakori, fogyatékossággal járó neurodegeneratív betegségek mellett ide tartoznak az epilepsziás megbetegedések és a gyermekkori fejlődési zavarok, köztük az autizmus is.

Az eddig azonosított posztszinaptikus denzitások 1461 fehérje kombinációjából származik, melyek mindegyikét más-más gén kódol. "Most már van egy ezer gyanúsítottat tartalmazó átfogó molekuláris listánk" - számolt be Jeffrey Neobels, a texasi Baylor Orvosi Egyetem professzora. Ebben a sorozatban minden hetedik fehérje hozzájárul egy közismert klinikai rendellenességhez, és több mint a felük többszörös elkövető."

Az eredmények több különféle utat nyitnak meg a szóban forgó betegségek kezelése, valamint a diagnosztizálás fejlesztése felé. E célkitűzés elérésének felgyorsítására a kutatók minden adatukat nyilvánosan közzétették, és létrehozták a világ első "molekuláris térképét" a humán szinapszisok tekintetében, amely megmutatja a fehérjék és a betegségek kapcsolatát.

"Eredményeinkkel új genetikai diagnosztikai tesztek kifejlesztését is elősegíthetjük, és segíthetünk az orvosoknak az agyi rendellenességek osztályozásában" - mondta Grant. A tanulmány váratlan módon azt is kimutatta, hogy a posztszinaptikus denzitásokban lévő fehérjék mély evolúciós gyökerekkel rendelkeznek, és közvetett szerepet játszanak a tanulás, a memória és más kognitív viselkedésekben, valamint az érzelmekben és a kedélyállapotban.

Más gén által kódolt fehérjékhez képest a PSD fehérjék sokkal lassabban fejlődtek ki. "E fehérjék szerkezetének fennmaradása arra utal, hogy a PSD által szabályozott magatartások és a velük összefüggő betegségek nem változtak sokat az elmúlt évmilliók során" - tette hozzá Grant.

Az is kiderült, hogy a rágcsálók szinapszisai sokkal jobban hasonlítanak az emberekéhez, mint korábban gondoltuk, ami azt bizonyítja, hogy az egerek és a patkányok kiváló modellek az emberi agyi rendellenességek vizsgálatában.

A WHO szerint a fejlett világban az agyi rendellenességek számítanak az egészségügyi fogyatékosság legfőbb okának.