Egészségügyi hírek

Nem akarsz felejteni? Itt a megoldás!

betegszoba.hu


Akár névről, dátumról vagy helyről van szó, mindig akad valami új megjegyeznivaló. Néha talán úgy érezzük, egyszerűen nincs annyi hely az aprócska agysejtekben, hogy minden kis apróságot belezsúfoljunk. Sajnos külső hardwert sem lehet csatlakoztatni a fejünkhöz. Azért senki se essen kétségbe. Sok tanulmány foglalkozik az emlékezet működésével, és azzal, miként fejleszthető.

1. A segített memória

Nem akarod elfelejteni, amit ma tanultál? Aludj rá. Az ideális esetben 90 perces szunyókálások segítenek abban, hogy a nap eseményei és a különböző elsajátított ismeretek rögzüljenek. Az éjszakai alvás során aztán az agy a nap során történtekből emlékképeket gyárt. Ha azonban teletömjük a hosszú távú memóriánkat, gondjaink adódhatnak a közelmúlt eseményeinek felidézésével.

A tudósok egykor úgy vélték, hogy az emlékezet akkor fejlődik, mikor új neuronok jönnek létre a hippokampuszban. Kiderült, hogy inkább épp az ellenkezője igaz. Nemrég azt is felfedezték, hogy az egyéni memóriát javítja a migrén, a zene, a szokások, a cink, és az, ha gyermek módra gondolkodunk.

2. Az agyonhajszolt memória

A jól ismert tüntetések képeit felhasználó tanulmány feltárta, hogyan érzékeljük a múltat. Az első kép 1989-ből származik, amikor tankokkal zárták el a Tiananmen teret. Az eredeti képhez bámészkodó tömeget adtak hozzá. A második kép a 2003-as római háborúellenes tüntetésen készült, ahol rohamrendőröket és maszkos tüntetőket is montíroztak a képre. Akik a megváltoztatott képeket látták, több erőszakra és kárra emlékeztek, mint amennyi valójában történt. A képek hatására kevesebben jelezték, hogy részt vennének a jövőben hasonló demonstrációkban, mint azok, akiknek az eredeti képeket mutatták meg. #img1#

Az eredmény nem meglepő. A korábbi tanulmányok résztvevői is azt hitték, hogy a képzeletük valóság. A teljes felidézést gátolhatja még a nátha, a marihuanás cigaretta, a futball vagy az, ha valaki férfi.

3. Az idősödő memória

Részben azért, mert a hippokampusz funkciója az életkor előre haladásával hanyatlik, az idősebbek epizódikus memóriája elvész. Emiatt csökken a képességük arra, hogy élénk emlékképeket idézzenek fel: mit láttak, hallottak vagy éreztek korábban. Mivel az agynak ugyanazt a részét használjuk az emlékezés és a képzelet működésekor, az időseknek gondot okozhat az is, hogy elképzeljenek feltételes eseményeket. Az aktív társasági élet fenntartásával és erős hittel azonban megelőzhető a memóriazavar.

Érdekes módon az elbutulás kockázati tényezői - az elhízás, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint - egybevágnak a szív-és érrendszeri betegségekével. A tudósok felfedezték, hogy már egy tényező jelenléte megkétszerezi az elbutulás lehetőségét. Egyszerre mindhárom faktor hatszorosra növeli az esélyt. Ha ezeket kordában tartjuk, azzal megóvjuk a szívünket és az agyunkat is. A génekkel és az életkorral azonban nem tudunk mit kezdeni.

Az idősek javíthatják a memóriájukat helyes étkezéssel, testmozgással, agytornával. A vércukorszint leesését megelőzhetjük napi ötszöri étkezéssel. Együnk teljes kiőrlésű magvakat, antioxidánsokat és omega-3 zsírsavat. Az aranykorúak pedig naponta tegyenek rövid sétákat, végezzenek lazító és nyújtó gyakorlatokat. Agyukat is tornáztassák fejtörőkkel, más gondolkodtató feladatokkal. A folyamatos agytorna kimutathatóan felére csökkenti az elbutulás veszélyét.

4. A tanult memória

Az iskolázott egyének tudása általában később is magasabb szinten áll. A tanulmányok kimutatták, hogy minél többet tudunk, annál könnyebben tanuljuk meg a kapcsolódó témaköröket. A diplomás idősek a mentális felmérő teszteken felülmúlják kevésbé iskolázott társaikat. A tanultak felidézésének képessége azonban gyorsabban hanyatlik. Természetes, hiszen minél többet tudunk, annál többet is felejthetünk el. Azt azonban ne várjuk, hogy a tanulással megelőzhetjük az emlékezet elvesztését.

Azok, akiknek a működő memóriakapacitása magasabb, rosszabbul járnak az igazán nehéz helyzetekben. Például ha egy vizsgán azon aggódunk, hogy milyen lehetséges hibát véthetünk, azzal elpazaroljuk az agy működését, melyet az ismeretanyag felidézésére is fordíthatnánk.

5. A feldúlt memória

A megrendítő események sokkal hosszabb hatást fejtenek ki, mint a jelentéktelen esetek, mely nem sokáig maradnak meg az agy hosszú távú memóriáért felelős részében. A negatív emlékeket sokkal pontosabban tudjuk felidézni, mivel a próbatétel során az agy arra kényszerül, hogy egy bizonyos részletre koncentráljon.

A rossz emléket el lehet felejteni, de valószínűleg nagy erőfeszítést igényel majd. Ha sikerül, az agy először majd tagadja az emlék érzékeléssel kapcsolatos összetevőit, mielőtt eltávolítaná magát az emléket. Azt se feledjük, hogy evolúciós nézőpontból észszerűnek tűnik a megrázó élmények rögződése. Egy faj túlélési esélyeit növeli az, ha képes emlékezni a veszélyes helyzetekre, hogy elkerüljék újbóli előfordulásukat.