Egészségügyi hírek

Mi áll a depresszió mögött?


Azok az emberek, akik genetikailag hajlamosak az étvágyat és a stresszt szabályozó egyik agyi vegyület alacsonyabb szintű termelésére, a súlyos depresszió nagyobb kockázatának lehetnek kitéve.

Az eredmények újabb megvilágításba helyezik azt a kérdést, miért befolyásolhat a depresszió egyes embereket másoknál nagyobb mértékben. A Michigani Egyetem kutatói szerint a felfedezés abban is segítséget nyújthat, hogy a jövőben személyre szabottabb terápiákat lehessen kifejleszteni.

"Azonosítottunk egy biomarkert, jelen esetben egy genetikai variánst, amely a súlyos depresszió megnövekedett kockázatával áll összefüggésben" - nyilatkozta a tanulmány vezető szerzője, Jon-Kar Zubieta, a pszichiátria és a radiológia professzora. "Ez egy másik mechanizmus, amely eltér a depresszióval kapcsolatos korábbi kutatások célpontjaitól, például a szerotonintól, a dopamintól és a noradrenalintól."

A tanulmányból kiderül, hogy azok az emberek, akik az Y-neuropeptid (NPY) kisebb mennyiségét termelik, mérhetően erősebb agyi válaszokat produkálnak a negatív stimulusokra, és erősebb pszichológiai válaszokat adnak a fizikai fájdalomra. Ezek az emberek képviselték a súlyos depresszióban szenvedő betegek többségét.

Az Archives of General Psychiatry szaklapban közzétett tanulmányhoz három különböző módszert használtak fel. A kutatók először három osztályba sorolták az alanyokat az Y-neuropeptid alacsony, közepes és magas kifejeződése alapján.

Ezután MR vizsgálattal figyelték meg az agyi aktivitást, miközben az alanyok különböző szavakat néztek; semlegeseket (mint "anyag"), negatívokat (mint "gyilkos") és pozitívokat ("reményteljes").

"A negatív szavakra adott reakcióként az alacsony NPY szinttel rendelkező csoport tagjai a prefrontális kéreg erőteljes aktivitását mutatták, amely agyi terület az érzelmek feldolgozásáért felelős. A magas NPY szintű csoportban ezzel szemben alacsonyabb prefrontális aktivitás mutatkozott" - áll a tanulmányban.

A második kísérlet során a kutatók azt vizsgálták, hogyan jellemzik az alanyok érzelmi állapotukat egy stresszes esemény előtt és után. A stresszt úgy váltották ki, hogy sóoldatot fecskendeztek az alanyok állkapocs izmába, ami körülbelül 20 percig mérsékelt fájdalmat okozott.

"Az alacsony NPY szinttel rendelkezők a fájdalom előtt és után is negatívabbak voltak; vagyis érzelmileg érintettebbek voltak a fájdalomra való előkészület során is, és akkor is, amikor közvetlenül az élmény után beszámoltak az eseményről" - írták a kutatók.

A szakemberek végül súlyos depresszióban szenvedő betegek genotípusát vizsgálták, és kiderítették, hogy a kontroll csoporthoz képest az alacsony NPY szinttel rendelkezők sokkal nagyobb arányban szerepeltek a depressziós csoportban.

"Ezek olyan genetikai jellemzők, amelyeket mérni lehet az emberekben" - nyilatkozta a tanulmányt vezető Brian Mickey, a Michigani Orvostudományi Egyetem kutatója. "Reméljük, ennek segítségével értékelni tudjuk egy bizonyos személy vonatkozásában a depresszió és a szorongás kialakulásának kockázatát."