Új típusú antibiotikumokra lenne szükség. Olyan gyógyszerekre, amelyek természetes hatóanyaguk révén képesek szembeszállni azokkal a mikroorganizmusokkal, amelyeket a hagyományos, évtizedek óta ismert és használt antibiotikumok nem képesek elpusztítani. A szegedi kutatók munkája és felfedezése most segítheti a gyógyszeripart az új típusú készítmények létrehozásában.

Az élőlényekben természetes formában megtalálható kis fehérjéket, az úgynevezett peptideket már régóta ismerik a tudósok. Arról viszont jóval kevesebbet tudtak eddig a szakemberek, hogy milyen szerepük van ezeknek a peptideknek a növények életében. "Kiderült, hogy a baktériumokkal szimbiózisban élő növényi sejtek több száz peptidet termelnek, amelyek a növény védekező rendszerének egyfajta katonái. Ezek segítségével kontrollálja a növény a sejtben élő baktériumok számát és tevékenységét"- foglalta össze az mta.hu-nak nyilatkozva Kondorosi Éva biológus, az MTA doktora, az általa vezetett szegedi kutatócsoport munkájának a Science magazinban is közzétett eredményét.

A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Növénygenomikai, Humán Biotechnológiai és Bioenergiai (BAYGEN) Intézetének igazgatója elmondta: mindeddig azt gondolták a szakemberek, hogy a növények és a baktériumok együttélése mindkét fél részére hasznos és békés folyamat. A növényi sejtbe került baktériumok megkötik a levegőben található nitrogént és ezt továbbadják "gazdájuknak", amely így nitrogénben szegény talajon is képes növekedni. A baktériumok viszonzásul energiát és szénforrásokat kapnak a növénytől. Rájöttek azonban arra is a magyar és francia szakemberek, hogy az együttélés mégsem olyan békés, mint ezt eddig gondolták. A növények már a baktériumokkal való együttélés kezdetétől képesek a szimbiotikus folyamatokat ellenőrzésük alatt tartani, amellyel a baktériumokat valójában rabszolgaságban tartják. Olyan visszafordíthatatlan folyamatokat indítanak el a baktériumokban, hogy azok csak a növény számára előnyös nitrogénkötésre legyenek képesek, de önálló életre nem. "Ennek a folyamatnak a kulcsszereplői a növényi peptidek. Ezek hasonlóságot mutatnak a minden élőlényben meglévő antimikróbiális - mikróbaölő - peptidekhez, amelyekből eddig körülbelül nyolcszázat ismerünk" - mondta el Kondorosi Éva.

A Rhizobium baktérium együttélése során keletkezett nitrogénkötő gyökérgümőkben legalább négyszáz peptid keletkezik. Ezek ellenőrzik a baktériumok számát, osztódásukat, de ha kell, akkor el is pusztítják azokat. Ehhez pedig nem akármilyen arzenállal rendelkeznek. A 2006-ban még Franciaországban kezdett kutatási eredmények lehetséges hasznosításáról szólva Kondorosi Éva a gyógyászati célú alkalmazást emelte ki - tudatta az mta.hu. Utalt arra, hogy a napilapok, így a The New York Times napokban megjelent egyik cikke, valamint a legrangosabb szakmai újságok is az antibiotikumoknak ellenálló, úgynevezett rezisztens törzsek számának egyre aggasztóbb növekedéséről számolnak be, miközben ezek ellen a halálos áldozatokat is követelő törzsek ellen nincsenek hatékony szerek.

Új típusú antibiotikumokra lenne tehát szükség. Olyan gyógyszerekre, amelyek természetes hatóanyaguk révén képesek szembeszállni azokkal a mikroorganizmusokkal, amelyeket a hagyományos, évtizedek óta ismert és használt antibiotikumok nem képesek elpusztítani - magyarázta Kondorosi Éva. Elmondta, "hogy a peptidek hatékonyan pusztítják a baktériumokat és a gyógyászatban való felhasználásukkal kapcsolatban már európai szabadalmat is beterjesztettek". A további lehetséges alkalmazásokról szólva megemlítette a mezőgazdaságot, mint olyan területet, ahol fontos lehet a környezetet szennyező nitrogén alapú műtrágyák helyett a növények biológiai nitrogénkötésének elősegítése.

"Kincsesbányát találtunk peptidekből"- fogalmazott az MTA doktora, aki úgy véli, hogy a már meglévő szimbiózisokat is hatékonyabbá lehetne tenni a kis fehérjék segítségével. Ahhoz, hogy a peptidekkel kapcsolatos kutatásokat a gyógyászatban, vagy a növénytermesztésben hasznosítani lehessen, további munkára van szükség. A szegedi kutatók ehhez a Science-ben megjelent publikációjuk megjelenése óta sok biztatást is kapnak Magyarországról és külföldről egyaránt. Mint Kondorosi Éva elmondta, "a korábban pályázaton elnyert támogatásból még egy évig tudnak dolgozni, de keresik a lehetőségét annak, hogy teljes egészében pályázatokból finanszírozott munkájukat jövő március után is folytathassák".

Kapcsolódó cikkek
	Súlyosbodik az antibiotikumválság
	Figyelmesen az antibiotikumokkal
	Antibiotikumot csak vízzel
	Csökkenteni kell az antibiotikumok mennyiségét
	Az antibiotikum nem hat váladékos köhögésre
	Veszélyes lehet a vérnyomás-gyógyszerek és antibiotikumok együttes szedése
	A kisbabák antibiotikumos kezelése asztmát okozhat
	Gyógyszeres terápiával kezelhető az irritábilis bél szindróma
	Új antibiotikum a prosztatarák kezelésére
	Az antibiotikum fontossága császármetszés előtt